2013. május 6., hétfő

Ál vagy valódi?

Először is: sajnálom, hogy így alakult....a nettelenség megdöbbentett... de hát a döbbeNET volt minden, amivel beérhettem...



Szóval ál vagy valódi? Ezt  kört szokás szerint kutatómunkával kezdtem. Felmerült, hogy a kihalt állatokról varrok valamit, de többet is találtam, amik annyira rondák voltak (értsd: nem bírtam meglátni a szépségüket:)), gondoltam, ez nem lesz jó. Ekkor leltük meg (férjemmel) az álfakuszt... szegénynek rémes neve van, nem csoda, hogy kihalt. Mivel eredetileg angolul olvastunk róla, nem gondoltam elsőre, hogy akár a neve miatt is kihalhatott... komolyan: szegény, már a fakusz is határeset, mint megnevezés, na de ÁL? még csak nem is valódi?!

De angolul Wran néven nem gondoltam erre, így elolvastam a valódi legendáját :) Eszerint a Stephens szigeten (merthogy ő teljes nevén Stephens-szigeti álfakusz) a világítótoronyban élt egy toronyőr, aki beszerzett egy macskát.... a bevándorló állatoknak vannak hátrányai: ennek az volt, hogy egymagában kipusztította ezt az édes kis madárkát :(

Hát ezért a torony, a gonosz tekintetű macska, és az egyetlen árva látható, és a többi "láthatatlan" álfakusz. Nem nagyon akartam a géppel rajzolásra támaszkodni megint, így gondoltam, valami "határfeszegetősbe" kezdek, ez lett a festés. Mivel nem vagyok egy rajzbajnok, ez épp elég stresszt okozott, papíron kezdtem grafittal, csak aztán estem neki a saját festésű anyagnak. Sima fehér textilfestéket használtam, a szemét "jajdezöld" cérnával és varrással emeltem ki. A torony tűzése abszolút jelzésértékű, a domb megformálásához az állatka angol és magyar nevét használtam, mert ezt nem bírtam kihagyni :)


A kis fakuszt eredetileg fehér organzára akartam festeni, majd rátrükközni az anyagra, de szánalmasan nézett ki, így ezt az ötletet kidobtam.... így halványan "rárajzoltam" szabad gépi tűzéssel, de hiányzott a "szellem" érzés, így fogtam a láthatatlan cérnát (gondolom, én vagyok az egyetlen, aki még nem varrt ilyet géppel) és a macska fölé varrtam egy egész fakuszt, fölé egy fél fakuszt, fölé pedig egy fakuszlábat, szimbolizálva, hogyan fogytak el a fakuszok és hogyan szállt kis lelkük az égbe. Szándékosan nagyon halványak ők, csak az alapos szemlélő szemének szánva. De a fehér fakusz első rápillantásra is látható, így nem vész el a quilt lényege.


A szélét szakadtan hagytam, csak így tudtam elképzelni ezt a quiltet. A "szaggatás" nem ment olyan egyszerűen, mint amilyennek korábban gondoltam, de végül csak összejött.

7 megjegyzés:

Márta néni azéris írta...

Ez a történet dereng valamelyik természetfilmből, csak nem tudtam, hogy Új Zéland, és nem tudtam, hogy álfakusz, te most ezt helyretetted. Jó témaválasztás, remélem látjuk élőben.

Polyák Ildikó írta...

Édesem, már ezért megérte! Azt hittem, viccelsz ezzel a névvel! Ez most ál-fakusz vagy álfa-kusz - sehogy sincs értelme.

36évi írta...

Ez de vicces! :))))
És cuki macska.

Bob írta...

:) nincs is, Ildi :) en rogton arra gondoltam, nem csoda, hogy kihalt szegeny! Pedig olyan edes kis madarka volt...

Bob írta...

Persze hogy, Marta neni! Megy majd a postan :)

Nóra írta...

Álfakusz: vicces nagyon, persze maga a történet az nem!A macsek valóban gonosz tekintetűre sikeredett!( Borzasztó ez a táplálék lánc!)

Eleva írta...

Már azt hittem, kimaradnak a madarak Új-Zélandnál. Kár, hogy sokat már csak múltidőben emlegethetünk. Jó a téma, tetszik a háttér, a torony is. A stílusodhoz ennél a képnél is hű maradtál.