2013. május 1., szerda

MAORI HARCOSOK

Nincs olyan ország az északi-sarkvidéktől a déli Új-Zélandig, ahol az őslakosok ne viselnének tetoválást." (Charles Darwin: Az ember származása, 1871)


Tegnap tudatosult bennem itt az útólsó nap ,egy hónapig nem találtam magamnak semmi varrni valót Új -Zélandról,este találta ,ma délutánra eltervezve a varrás, este pedig  ide fel rakni ,nem változtatok az eltervezett programomon .
Átmásoltam ,kivarrtam fekete cérnával ,nem nagyon szeretem az előre rajzolt mintát varrni mert azon görcsölök ki ne menjek a vonalból .Tömött fekete részt mikron tollal töltöttem ki .Körbe a mintán még háromszor átvarrtam .
 Kezdet.



"

Közép rész kitöltve .

  

Hozzánk képest a világ legtávolabbi szigetén, Új-Zélandon alakult ki a tetoválás egyik legizgalmasabb ősi formája, a maori harcosok egész testre kiterjedő mintahálózata, amely az arctetoválásban csúcsosodik ki. Lássuk mit mondanak a történészek erről a teljesen egyedülálló testdíszítési hagyományról...
Az eredeti maori tetoválás a "ta moko" vagy "moko" annyiban különbözött más polinéziai népek eljárásaitól, hogy a jelek beírásával sebhelyeket hoztak létre. A legtöbb polinéziai tetoválás a fésűszerű eszközök miatt egyenesvonalú geometriai ábrákból áll, ugyanakkor a maori tetoválás ívelt vonalakat alkalmaz, s a minták alapja a spirál. A maori tetoválást lendületes vonalak jellemzik, s azok a sajátos motívumok ismétlődnek benne, amelyek az új-zélandi maori nép más alkotásaiban, például faragásokban és szőtteseken is megjelennek. Az arctetoválásokon a páfránylevélhez hasonló spirális mintákat fedezhetünk fel, amelyek szervesen hozzátartoznak a maori művészethez.
A hagyományos maori tetoválás mestere - a tohunga-ta-moko - két különböző mintát alkalmazott: az egyik festett vonalból állt, a másikban sötét volt a háttér, s maga a minta nem volt befestve. A hagyomány mesterei sajátos szabályokat követtek, noha Új-Zéland számos törzsének és nemzetségének rendkívüli kulturális sokszínűsége folytán a szabályoknak helyi változatai is voltak. Ám mindenki elfogadta, hogy a tetoválás bizonyos szabályokhoz igazodik, s a minták az emberek, a családok s a nemzetségek és a törzsek egyedi vonásait fejezték ki. A maori tetoválások az arc kontúrjait követték és viselőjük egyedi arckifejezését hangsúlyozták. A test egyéb részeire, így a fenékre és a combra kerülő tetoválások is a természetes körvonalakhoz igazodtak. A jól elkészített tetoválás viselője arcának természetes "domborzatát" emelte ki.
A rabszolgák és a közemberek kivételével minden férfi arcát, többségüknek pedig más testrészeit is tetoválások borították. Az elegánsan tetovált arc büszkévé tette a harcost, mivel csatában veszélyesebbnek tűnt általa és a nők vonzónak találták. Nők is viseltek tetoválást, de az nem volt olyan kifinomult, mint a férfiaké. Szépnek látták a feketével körvonalazott és tetovált szájat. Az állra is került tetoválás, s olykor néhány vonal vagy spirál az orcára vagy a homlokra is. A moko minták hagyományos elemekből álltak, amelyeknek külön nevük volt. A maori törzsfőnökök emlékezetből pontosan le tudták rajzolni arctetoválásukat, és aláírásként használták.

7 megjegyzés:

Márta néni azéris írta...

Ez a tetoválás tartást adott és összetartozást, névjegykártyát, és mindent. Belegondolva, hogy a higénia tökéletes hiányával, és a festékek se igen voltak ártalmatlanok, vajon hány ember torzult el véglegesen, sőt, hányan haltak bele...De aki megmaradt, az annál büszkébben viselte.

Polyák Ildikó írta...

Na, akkor kommenteljünk. Marika, ez nagyon félelmetes nekem. Félelmetes, tehát nagyon valóságszerű.

Bob írta...

Nagyon tetszik a motivum, amit valasztottal :) es nagyon jo a kontraszt is. Engem ezek a festesek lenyugoznek. Varrva is :)

dixike12 írta...


Nagyon jó az egész, és tetszik, ahogy megmutatod, az részleteket is, ezt régen csináltuk, de most valahogy nálam is lemarad. A szöveges rész is annyira jó ahogy leirod a részleteket.

36évi írta...

Innen vettem a magam ötletét, de aztán végül nem készült el. Nem bánom, a tietek annyira jó, hogy nem kell hozzá még egy. Talán később, egyszer.

Nóra írta...

Nagyon szép motívumot választottál, a kivitelezése is tetszik, így fekete-fehéren
!

Eleva írta...

Szinte nincs is különbség az eredeti és a textiles között.
Ahogy a képeken látom, még ma is divat és hagyomány is egyben a tetoválás. Régen azt tartották egy pasiról, hogy annál szebb, minél több rajta a tetoválás. (A végén olyan szép lett, hogy az anyja sem ismert rá..:)) )