Még van mit dolgozni, de fel akartam rakni hogy igenis dolgozom Mongólián .Csak éjfélig már nem készülök el meg este 10 után nincs varrógép zörgés nálunk( nem is zörög ) pedig ekkor jönnek a legjobb ötletek .jaj most úgy varrnák .
Ma másodika van és még nem végeztem ,remélem holnap már befejezem .
Ma másodika van és még nem végeztem ,remélem holnap már befejezem .
A jurta a vándorló nomádok, a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagy állattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolástetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy szétszerelve könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód (téli–nyári szállás), a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt.
A jurta kör alakban felállított rácsos fala, a „kerege” – amely állati inakkal összefogott falécrács táblákból állt – tartotta a körülbelül tetőléc keresztmetszetű lécekkel középre igazított kör alakú füstnyílás keretet, amit építéskor az „istenfának” nevezett villás alakú rúd tartott. A „kerege” köré szorosra feszített kötél biztosította, hogy a jurta az „istenfa” kivétele után nem rogyott össze.
A bejáratot egy szőnyegajtó takarta, rendszerint nemezből készült. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. Ez a babona még napjainkban is fellelhető a magyar családok között.
A jurtában a bejárattal szemben helyezkedett el egy kezdetleges oltár. A jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona, bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet. A jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el. A szabad tűzhely égésgázai a jurta tetején elhelyezett füstnyíláson keresztül távoztak a szabadba. A füstnyílást a tűzhely használatán kívüli időszakokban nemezzel letakarták, letakarhatták. Az épület hőtartó képességét a „kergére” felkötött nemezlapokkal fokozhatták, ha több réteget erősítettek egymásra. Meleg időszakokban a nemezburkolatot feltekerték, felhajthatták, vagy vízszintes irányban árnyékolóként botokkal kitámaszthatták a szellőzés segítése érdekében. A padlózatot, a földet rendszerint szőnyegekkel, nemezlapokkal burkolták. Ennek minősége, díszítettsége és mennyisége a gazda módosságát is mutatta. A kazah jurta annyiban tér el hogy nincsenek istenfák és hajlítottak a tetőlécek végei.
4 megjegyzés:
De jó! Bementél a jurtámba, és rázummoltál a tetejére, ami az enyémről le lett vágva.
De az istenfájáról ne feledkezz meg! Az tartja a jurtát. A Magyarország Történelme sorozatban láttam ahogy építik, és azt a nagy fát állítják fel először, amit istenfájának hívnak. Hányszor kellett annak ledőlni, míg káromkodás lett belőle.
Komolyan mondom, ezekből a mongolos quiltekből már összerakható egy komplett történet! Nagyon a helyére kerül itt is minden! és tényleg, a jurtád belsejében nem kicsit ott vagyunk mi magyarok is (bár én kunleány vagyok valójában)! Köszi!
Várom, hogy milyen lesz a teljes belső, ezidáig jól néz ki. neked is köszi a részletes leirást.
Köszönöm a leírást! Én úgy látom (rosszul?), hogy a második kép már a kész munka. Nagyon tetszik a szög, amiből mutatod a jurtát.
Megjegyzés küldése