Peru - összefoglaló

És szokás szerint egy összefoglaló Peruról? Kéritek?

Lisbeth Svenstrup:



Elizanikó:



Szabóné Marika:



36Évi:



Nóra:



Mártamásé:



Eleva:



Ildikó:



Ezkriszti:



Trudi:



Szizsu:



Kereni:



Bob:



Zsuzsa:



Biloba:



Dixike: 



Márta néni:  



Korábbi fordulók összefoglalói:

1. Finnország
2. Thaiföld
3. Kuba
4. Portugália
5. Marokkó
6. Pápua Új - Guinea
7. Magyarország
8. Irán
9. Argentina
10. Kenya
11. Dél-Korea

Új forduló

Hát, kedveseim, újra itt. Ilyenkor régen mindig írtam valamiféle összefoglalót, most inkább arra gondoltam, hogy megosztom veletek az örömömet, hogy úgy látszik, működik ez a fajta improvizatív csapatépítés. Ha jól számoltam, 16-an lettünk, és sok új "arcot" is üdvözölhetünk itt. Remélem, nem vette el az ő kedvüket, ha esetleg az ő Perujuk nem tetszett annyi mindenkinek, mint valaki másé. Az oldalhasábban az írtam eredetileg, hogy az is a célunk, hogy tanuljunk egymástól - és én ezt még ma is halálkomolyan gondolom.
Miután Perut letudtuk (jó értelemben), jöhet valami új. Több kutyasétáltatás után (tudjátok, nálam az ötletelés ideje) arra gondoltam, hogy eddig hanyagoltuk a régiónkat, tehát mi lenne, ha megpróbálkoznánk

CSEHORSZÁGGAL?

Van ott sok minden: Prága, Karlsbad, sör, Svejk, Forman, Becherovka,  .... amiről vannak közvetlen megvarrható élményeink.

A határidő: 2013. március 20.

Egy dán Peru...

Lányok, ezt nézzétek! Az FB patchwork csoportjába linkelte be egy hölgy az ő Peruját. :)
Invitáltam, ha nem gond... :)

Peru - Mocse fejdísz - Elizanikó módra

Kicsit késve, én is megérkeztem. Nagyon az utolsó pillanatra maradt a befejezés, pedig már 1 hete elkezdtem rajta dolgozni.
Nem bírtam ki bekukkantottam, hogy mennyi kép van már fent, és meghűlt bennem a vér, amikor megláttam Évi Peruját!!!!! Sajnálom, hogy így alakult, de úgy látszik egy rugóra járt az agyunk.

Ez a fejdísz valósággal megbabonázott, amikor megláttam.

itt: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14579

Éreztem, hogy nekem ezt kell megvarrni. Utóbbi időben nagyon foglalkoztatnak a saját készítésű ékszerek, talán az lehet az oka.
Kivitelezéséről annyit tudok mondani, hogy kétoldalas ragasztóval applikáltam, tűfestéssel és gyöngyökkel enyhén díszítettem. Úgy érzem, a fekete kiemeli a fejdísz ragyogását.

MACHU PICCHU

Örültem mikor meg láttam újra indul a csoport ,régebben  sokat nézelődtem ,olvastam ki mit vart mi volt a feladat.
Sokat gondolkoztam  meg tudok- e felelni majd a kihívásoknak de egy kis bátorítást is kaptam jelentkeztem .
A megadott ország  PERU  itt érdemes elkalandozni  ,csodálatos ország.(panoráma a link )


 Nagyon sok képet megnéztem de ez az  egy kép mindig vissza tért az emlékezetembe nem tudtam szabadulni tőle na nem is nagyon akartam  megfogott a látvány .


Machu Picchu ez a XV. században épült inka városa perui Andokban ,az Urubamba -folyó fölött,körülbelül 400 méteres magasságban fekszik.Nevét a közeli hegységről ,Machu Picchu (régi csúcs)kapta eredeti elnevezésről semmit nem tudunk .A romváros a természetet meghódító emberi munka lenyűgöző példája

A Machu Picchu valójában erőd volt az egyetlen teljes egészében érintetlenül maradt inka város

   
Machu Picchu két egymástól jól elkülöníthető részből áll .délen a mezőgazdasági szektort ,az északi oldalon pedig magát a várost találjuk .Gránitból épült házak,vallási és szertartási célokra szolgáló épületegyütteseket találunk itt.Az inkák egyébként nagyszerű építőmérnökök voltak ,mi sem bizonyítja ezt jobban ,mint hogy a város épületei tetejüket kivéve mind fent maradtak.Az építkezés során nem használtak habarcsot.masszív kőtömböket faragtak ki és azokat építették egymásra.A mezőgazdasági rész földteraszokból áll,amelyek csatornával rendelkeztek.
A dél -amerikai kecsua mitológiában a legfőbb isten a napisten .Inti .A tiszteletére utaló nyomokkal mindenhol találkozunk a Machu Picchu területén

Az UNESCÓ1983-ban vette fel a Matchu Picchut  Világörögség-listára ,jelezvén :a világ és az emberi leleményesség egyik csodájáról van szó.

.Megkezdődött a fejbe varrás ,amit anyag festés követet.

A4 lap nagyságú a  kiírás két lepedőnyi anyag lett megfestve ( jó lesz majd  valamire).

Már a megfestet anyag közepén láttam hogy hol van a Machu Picchu és a kőtömbök .

Anyag felvágás mért is ne közepén volt a hegy:)

Kőtömbök,  ég ,felhő , Machu Picchu  minden elem helyre rakása. Kétoldalas ragasztót használtam ,majd a szendvics össze rakása tűzés ,szegés.

Peru - Évi - Mocsika kincsek

Szokásos kutatómunka (az összes népcsoport, nemzetség feltérképezése, történelmi leleteik megbámulása) után kötöttem ki a mocha-kultúra csodás emlékeinél.

Az alap motívumait egy ősi inka textíliáról mintáztam, a maszk pedig egy csuda, egy 1300 éves mochika szépség, amely egy tengeri istenséget ábrázol. Arról is híres, hogy 20 év után végre megint  peruiak birtokában van, miután a Scotland Yard ügyesen visszaszerezte.

Az alapot először darabokból akartam csinálni, amikor hirtelen előbukkant első festésem alkalmából készült "kígyóbőr" anyagom, eddig szintes semmire nem használtam, mert annyira csicsás, erre most látom, hgy olyan, mint egy inka szőttes. :)













A maszk egy darab riszpszövésű arany anyagból van, ragasztással megerősítve, tűfestéssel mintázva.

Akartam még tűzni raja, de átvarrtam az ujjam elég csúnyán (vérfolt a munkán alant), és ezzel az összes türelmemet elvesztettem.

A kép szar, este van, majd lövök szép nappalit. :)

Asszem, ha begyógyul a lelkem, még egy kicsit dolgozom rajta.

Moche Ayapec

                                                                az elkészült képem
 Történet:                                                                 

Huaca de la Luna   / Hold templom/  Észak-Peruban található, Cerro Blanka városában. A Moche kultúra ie.100 és 800 között volt jelen. Nem volt szervezett állam, vagy birodalom, inkább csak sok kis közösség az óceán parton, közös kultúrával. Jellemzők: nagyon fejlett kézművesség, szépen festett agyagtárgyak, kiváló arany megmunkálás, ügyes csatornarendszerek, agyagtégla épületek. A k. 20 000 lélekszámú városból két nagy templom szerű építményük maradt fenn, a  Huaca de la Sol és Huaca de la Luna /Nap és a Hold templom./

A Huaca de la Sola elsősorban temetkezési hely lehetett, melyet nagyrészt elpusztítottak és kifosztottak. Itt lakott a király és családja, valamint a sámánok és a papnő.A papnőé volt minden hatalom, ő végezte  azt a nagyon sok áldozati szertartást, mellyel próbálták irányítani a megjósolhatatlan időjárás változásokat. Eltűnésüket egy kb. 30 évig tartó áradás és esőzés, majd hasonló szárazság okozhatta.

Cerro Blanka Peruban jelenleg igen jelentős idege forgalmi célpont. 

Huaca de la Luna elsősorban vallási szertartások helyszíne volt. Ez utóbbiban több festett falrészlet is megmaradt egy nagyon jellegzetes Istenség karakterével. Az ő neve Ayapec ,  mintája sűrűn előfordul más kapcsolódó kultúrákban is. Alakját négy  élőlényből ötvözték: haja: polip csápjai  szeme: bagolyé,   az orra: emberi,  fogait  pumától kapta.

Ezt a fal részletet választottam Peru témájához.

a készülő kép:

Titikaka tó

Peruról egyből a karakteres színek jutottak eszembe és fülig ért a szám, már láttam is egy kiszínezett lámát, de elbújtak előlem a gyapjúfonalaim és így ezt feladtam. Rengeteg dolog villant be elém, hogy mi minden jelenti nekem Perut : arany, inkák, spanyol hódítók,Nasca-vonalak, hátukon batyut cipelő asszonyok.
 Azután eszembe jutott egy régi film a Titikaka tóról és a rajta úszó szigetekről. Elkezdtem keresgélni a Neten és rátaláltam egy magyar bloggerre, aki Chilében él és körbeutazza a környéket, nagyon sok kulináris élvezetet is leír, ezermás kalandja mellett.  Annak ellenére, hogy véleménye szerint már nem élnek ott a szigeteken az uros indiánok, csak "dolgozni" járnak oda, nem tudtam elszakadni az ötlettől. Nagyon megragadott az ahogyan nagyon sokáig éltek ott, példájaként az emberi leleményességnek és alkalmazkodó képességnek. Utóbbira azért is nagy szükségük volt, mert majd négyezer méteres magasságban ahol az átlaghőmérséklet 10 C, állandóan vízen lenni, sokkal keményebb életet jelent, mégha olyan gyönyörű is az a környezet. Több család is élt egy egy szigeten és, ha valami olyan vita támadt köztük, amit nem tudtak megoldani, egyszerűen elfűrészelték a szigetet.

 A hátteret készítettem el először, tűzéssel együtt, ezt le is fényképeztem. Azután a többi elem felrakását kétoldalas ragasztó segítségével készítettem, felváltva vasaltam és tűztem. Minimum még egy képre való anyagot összevagdostam, mire elkészült az, amit láttok, de most is az az érzésem, hogy tovább kellett volna próbálkoznom. :-(  Majd legközelebb.

Rejtélyes múlt

Számomra a nazca és az inka kultúra adta magát a maga titokzatosságával. Tiz-tizenévesen a pöttyös könyvek helyett indiánregényeket olvastam, melyek közül nem egy ezeken a perui helyeken játszódott. Néhány éve barátaink jártak Dél-Amerikában, irigykedve hallgattam a beszámolójukat, többek között  helikopterről megnézték a nazca vonalakat.

A munkámat applikációval és felületi festéssel készítettem, inka kés és kerámiarajzok díszítik. Sajnálom, hogy nem nappali fénynél készült a fotó, mert a mesterséges megvilágításban nagyon csillog, és a színei is kicsit mások.

A neten kutakodva találtam ezt az alábbi négy perces filmet, nagyon perui és nagyon textil. Az apropója pedig az, hogy egy amerikai quiltes készítette, és tette föl.

Peru - Ildi

Írhatnám a régen szokásos szöveget, hogy sok minden motoszkált a fejemben, de egy valami a legelejétől biztosnak látszott, hogy engem elsősorban a színek, a perui textilek színei vonzanak. Van nekem egy igazi (Peruból hozott) sálam és poncsóm is:)
Az eredeti elképzelés az volt, hogy nőket (női sziluetteket) fogok varrni absztrakt stílusban: sok élénk színű négyzetet, háromszöget, mondjuk ennek a fényképnek az alapján.

Aztán eszembe jutott, hogy van egy csodás szép "parfé" anyagom, aminek egy részén ott vannak ezek a perui színek: nagyjából pont' egy A4-es darabon, tehát nem a nők lesznek színesben, hanem a háttér. De azért a háttér gazdagítása érdekében valamit rá akartam nyomtatni.
Egy, a Maccu Picchutól készült légifelvételből Photoshoppal csináltam egy kontúrrajzot.

Bubble Jetben megáztattam az anyagot, viszont az eredmény majdnem teljesen kudarc lett. Ez az, amikor az ember finomságra törekszik, és annyira finom lesz, hogy nem is látszik.
Ezen elkeseredve megfordítottam a lap irányát, mondván úgysem fog látszani, hol a nyomtatás. A fénykép alapján kivagdostam a kontúrokat, ráragasztottam, átlósan letűztem.

Érdekes, hogy az asszonyok a levegőben lógnak, de ez valahogy mégsem zavaró, legalábbis számomra.

Peru - Nasca vonalak

Nagyon örültem hogy újra lesznek kultúraquiltek, meg az első témafelvetésnek is. Peru. Dél-Amerika egyik érdekes országa, biztos sokfélék lesznek a munkák. :) Részemről vagy Machu Picchu vagy a Nasca vonalak voltak a legérdekesebbek. Gyorsan döntöttem a Nasca vonalak mellett, mert szerintem nagyon érdekes a története és könnyen megvarrható. Kíváncsi vagyok más is választotta e.
Némi képgyűjtés és keresgélés után, ezt a majmot választottam kiindulási alapnak.   

 Szerintem nagyon dekoratív és könnyen beazonosítható.
A varrásnál a színén csavartam kicsit és türkiz lett, majd visszatértem a stilizált légifelvétel koncepciójához.

Erős kísértés éreztem, hogy a kecsua asszonyok is felkerüljenek valahogy szőtteseik által. Esetleg a szegélyválasztásnál. 

Aztán végül most kimaradtak. A kép kapott egyszerű, sötétkék keretet. Az én Perum végül ilyen lett.

Hosszabban írtam a készítéséről a blogomban.  Elég grafomán módon. Érdekes lesz végigolvasni a többiek történetét is.

SACSAYHUAMAN

Mivel a régészet, a régi kultúrák mindig is érdekeltek, rögtön eszembe jutott Machu Pichu. Beláttam, hogy ezt ekkora méretben nem igazán tudom visszaadni. Keresgélés, kutatás, ötletelés következett, majd a kisebbik lányom kezembe adott egy régi naptárlapot, amin majdnem minden rajta van, amire gondoltam: a régi kövek, a láma egy helyi bennszülötttel.

Ez a kép  Saqsayhuaman, vagy Sacsayhuaman (az írásmód többféle) romjait ábrázolja. Mit kell tudni erről a helyről? 

A világ köldökének is nevezett Cuzco, az inkák egykori fővárosa 3600 méter magasban terül el az Andokban. A város felett Saqsayhuaman erődítménye trónol, őrízve a mindenkori inka leszármazottak életét, nyugalmát. Hatalmas, bizonyítottan preinka, cyklopikusan összerakott kövei gondoskodtak a vízelvezetés problémájáról is. Az egykori inka eröditmény maradványa mai szemmel nézve is kiemelkedö technikai alkotás. A falakat hatalmas kőkockákból építették olyan módon hogy azokat egymásba illesztették minden kötöanyag nélkül, annyira pontosan, hogy egy vékony papírlapot sem lehetne közéjük csúsztatni. A sarkok legtöbbször lekerekítettek.

A leghosszabb három fal mintegy 400 méter hosszu és 6 méter magas. A kövek becsült mennyisége  több mint 6000 köbméter. 

A legnagyobb kő 8.5 m magas és állitólag a súlya 300 tonna. Háromszintű teraszai valószínűleg Pachacuti inca ideje alatt épültek, de ennek ellentmondó információk is léteznek. A város alaprajza főbb útjaival, tereivel  egy nyújtózkodó nagymacskát, pumát formáz.
Egyes tudósok szerint több mint 3000 éves vagy annál idősebb, és az építkezés minden bizonnyal megmagyarázhatatlan. Erőd, templom, üzletek, csatorna, ez mind megvolt benne.
Manapság pedig minden évben június 24-én fesztivált tartanak a Napisten tiszteletére a romoknál. A jegyek már jó előre elkelnek, a világ minden tájáról érkeznek látogatók. A bennszülöttek színes jelmezekben táncolnak, folytatva őseik hagyományát. 

Sacsayhuaman látképe

Azt már tudtam, hogy festem a képet, tehát akrillfestékkel felvázoltam. Miután ezzel elkészültem, tűztem, majd a lányom ötlete nyomán a láma tűnemezeléssel "kidomborításra" került. Így a gyapjú is felkerült a képre.  Ezek után már csak tűznöm kellett és beszegnem. Két dolgot is tanultam ezzel a projekttel: első tűnemezelésem lányom - aki profi nemezelésben -  segítségével, illetve végre kipróbáltam a szegőtalpat a varrógépemen! A kép előtere inkább okkersárgás, de sajnos egyik fotón sem tudtam jobban visszaadni ezt színárnyalatot.

 

 

Tambopata Nemzeti Park

 Természetvédelmi terület a perui- Amazonas-medence déli részén. 1990-ben azért hozták létre ezt a Nemzeti Parkot, hogy az őshonos növény és állatvilágot megvédjék. Itt élnek az ara papagájok és a kékes-zöldes fejű papagájok is. A papagájok az agyagos parton barlangokat vájnak, ahol sokaságukkal és sokszínűségükkel hívják fel magukra a figyelmet.

A döntés, hogy milyen témát válasszak sok időbe telt, ötleteim között szerepelt még a Nazca vonalak, vagy valamelyik inka motívum, de ennek a természetvédelmi területnek a látványossága, a papagájok kavalkádja meggyőzött, hogy nekik itt a helyük. 

A kép  „gyári” anyagokból, tűfestéssel, applikációval készült. 

Peru - Láma

Korábban még én sem voltam tagja a csapatnak, remélem meg tudom hálálni a bizalmat. Nekem Peruról a Machu Picchu és a lámák jutnak eszembe. Az előzőt nem is mertem bevállalni, így az utóbbi mellett döntöttem. A lámák a tv nézési szokásunkból ered, elég gyakran az "állatos" csatornák vannak előtérben. Így a lehetőség adott volt. A neten keresgéltem a perui képek között,  és szerettem volna érzékeltetni a hegyeket, és a lámát, mely a szőréről igen híres. Igyekeztem a sűrű tűzéssel érzékeltetni sűrűségét és vastagságát, illetve sokszínűségét. Jellemzi még a hegyes fül, és a csökönyösség, főleg teherhordásra használják őket, és Peru déli részén jellemzőek. 

Peru, ahogy én látom

Ez egyszer én is! Én is részt vehettem a kultúraquiltek újabb játékában. Nekem játék. Izgalmas, eredeti. A mostani "feladat" Peru volt. Nem sokat tudtam Peruról, így némi olvasgatás után képnézegetésbe kezdtem és nagyon hamar meg is találtam az ÉN UTAM. Merthogy a Machu Picchus képek mellett sok képet találtam, amin asszonyok és gyerekek voltak. S nyilván, mert jelen helyzetemben ez áll hozzám a legközelebb (8 hónapja gyökeresen megváltoztatta az életem kislányom érkezése), itt le is ragadtam.

A perui asszonyok a hátukon hordozzák babáikat (mint ahogy én is, más okból persze.. Engem a szükség csak annyiból visz rá, hogy hordozott babával jóval mozgékonyabb az ember. Nem kell könyörögni, hogy segítsen valaki feltenni a buszra a babakocsit, biztosan tudom, hogy elég melegen öltöztettem, hisz ruhái mellett a testem is melegíti és kellemesen közel van hozzám, hogy szépen suttogva magyarázhassak neki a világ dolgairól, ami - ha valaki annyit beszél, mint én - elengedhetetlen szükséglet). Szóval a hordozós anyukák láttán tudtam, ez az! Megvan a témám!

Külön öröm, hogy az ő kendőik saját gyönyörű szöveteikből készülnek. Ez utóbbiról azonnal tudtam, hogy mivel szőni nem tudok, hímzéssel fogom megoldani. Ez a kép lett az, amit választottam. Egy perui asszony, ahogy cipeli a terheket (babát és terményeket), de mégis könnyed és légies. Megy a kietlen úton a "semmiben", de megvan mindene. Ott csücsül a hátán.

A babákkal kapcsolatban lenyűgöz, milyen gyönyörűek profilból. És ez a baba éppen úgy néz ki, mint az enyém. Csak a bőre színe más. A kép tehát megvolt. Ekkor szembesültem vele, mennyire esélytelen vagyok a varrógép használatra, hiszen minden kell, ami az én kezemben van, s a tű, olló, varrógép nem babakézbe való. Így aztán a munka nagy részét kézzel varrtam, így alvásidőben és éjszaka is tudtam vele dolgozni. Fogadjátok szeretettel! Peru, ahogy én (Némakertész) látom:

 

 

Peru...nekem

Első alkalom, hogy részt veszek ebben a játékban. Így utólag is köszönöm szépen a meghívást. A feltételek kedvezően módosultak, így remélem, még többször is lesz időm (kedvem, energiám és főleg ötleteim) ehhez  hasonló quilteket készíteni.
Az első mindjárt Peru.
A világon semmi kötődésem, kapcsolatom nincs evvel az országgal, és igen nagy a valószínűsége, hogy nem is jutok el oda soha.Ilyenkor igen nehéz valamit alkotni.
Hát ez lett az én képem

és a rövidke történetem:
Nagy sietségemben (lévén hogy megrögzött piacra járó vagyok) egyik alkalommal igen csak hideg volt és én nem vittem sálat. Kézenfekvő volt, hogy az első normális "szembejövő"sálat megveszem, nem fogok én fagyoskodni! Megláttam és megvettem egy széles, finom puha kávébarna sálat. Miután otthon kimostam, vettem csak észre rajta a feliratot: MADE IN PERU , ALPACA....(többi spanyolul)
Utánanéztem, milyen állat is ez, milyen fonal, stb. Innen tehát az ötlet: a képemen egy Peru hivatalos színeiben pompázó alpaca, a nyakában a sálammal.

Azóta ez a kedvenc sálam.

Peru: Szent Karalin Kolostor

Amikor ráakadtan erre az oldalra sok évvel ezelőtt, annyira, de annyira irigyeltem ezt a csapatot. Így  amikor Ildi írta, hogy bárki aki kedvet érez, varrhat, én máris gondolkodni kezdtem, kutakodtam és varrtam. Már rég kész voltam nagy lelkesedésemben a munkámmal, így aki látta az előző feltöltésemet, elnézését kérem, a rend megzavarásáért.
De most, végre legálisan is felkerülhet a quiltem:

 Szent Katalin Kolostor:

Meg kell vallanom, hogy Peruról nem sokat tudtam. Sok-sok keresgélés és kutakodás után a gondolataim az Inka ösvény körül forogtak, mígnem véletlenül az egyik útleírásban erre a képre akadtam:

forrás: http://www.123rf.com/photo_6838511_santa-catalina-convent-arequipa-peru.html

A színek egyből elvarázsoltak és elkezdtem tovább keresgélni, most már a Santa Catalina Monasterio címet beírva. Szebbnél-szebb fotókat találtam. Ez az épületegyüttes Dél-Amerika egyik leg­je­len­tősebb gyarmati korból származó emléke. Ami igazán megragadott, az kolostor színei :  a falai a narancssárga ( korall), kék és a fehér színek dominálnak. A kolostor falai között gyönyörű belső terek,szökőkutak, utcák, kápolnák találhatók,  és a Jezsuita templom (melynek egyik kápolnája olyan szép, hogy Arequipa Sixtusi kápolnájának nevezik). Város a városban.
Végül arra jutottam, hogy egy árkádos képet fogok varrni, amin mind a három szín megjelenik.

 forrás:http://www.flickr.com/photos/pedrosz/1864756935/

A képről először egy ceruzarajzot készítettem, majd kétoldalas vetexre felrajzoltam a részeket. Saját festésű textileket használtam. Festettem korall és jó sok kék textilt. Mivel nem igazán tudom, hogy ez a kék milyen árnyalat, két színnel is próbálkoztam: Királykékkel és enciánkékkel. Kb 3 m megfestése után feladtam a küzdelmet és a legvilágosabb és kicsit sötétebb királykék anyagot találtam felhasználhatónak. Még felragasztás előtt a kivágott részek:

Majd ragasztás és végül a tűzés következett.

Hátoldala:

A kolostort  Arequipa-ban, 1579-ben kezdték el építeni, Maria de Guzman nevű gazdag özvegy vagyonából, negyven évvel a város  alapítása után.  Ezekben az időkben az volt a szokás a spanyol családokban, hogy minden másodszülött fiút vagy lányt az egyház szolgálatára szenteltek. Ebbe a kolostorba kizárólag gazdag, spanyol nőket vettek fel, akik szolgálókat és 25 vagyontárgyat hozhattak magukkal. Ezen felül minden család "hozományt" is adott a szolgálathoz. Az apácák ezekben az években igen gazdag körülmények között éltek, mígnem 1871-ben IX Pius Pápa Josefa Cadena, nővért külde Arequipa-ba rendet tenni. A nővér hazaküldte Európába a gazdag apácákat, a rabszolgákat és szolgákat szabadon engedte, felkínálva nekik , hogy maradhatnak a kolostorban mint apácák,  illetve választhatják a polgári életet.
A kolostor az évszázadok alatt egyre bővült, míg elérte a 20000 négyzetméter nagyságot. Volt idő, amikor a falai között 450 ember élt, harmaduk apáca, a többi kiszolgáló személyzet.
A kolostort a várostól magas fal választotta el, míg a sivatag felé nyitva maradt. Az épületek a közelben található fehér vulkanikus kőzetből épültek. A kolostor a kezdetektől, a világtól teljesen elzártan működött. Ennek köszönhető, hogy a látogató mintegy 400 évet repülhet vissza az időben, amikor a kolostor utcáit járja.
Az 1960-as években két földrengés is megrázta az épületeket. Ennek a helyreállítási költségei miatt és amiatt, hogy az 1970-es években a perui kormány arra kötelezte az apácákat , hogy az áramot és a folyóvizet vezessék be, úgy döntöttek, (a már szegény közösséget alkotó apácák), hogy megnyitják a kolostort a látogatók előtt, és bevételekből fedezik a munkálatokat.
 (Jelenleg a terület északi részén élnek apácák.)

INKA TERASZOK

Peru az egyik  olyan földrész, ahová mindig vágytam, de már nem fogok eljutni. Szerencsére  egyes TV csatornákon  sokszor  elérhető  a "fotel"-ból. A sok látnivaló közül nehezen tudtam dönteni, végül kettő maradt amit  ugy gondoltam, hogy megvarrok  az egyik az inka teraszok a másik a Nazca vonalak. Ide csak egyet szoktunk feltenni és az inka terasz maradt, a másik a blogomra került. A  fenti terasz az un. Szent Völgyben  PISAC nevü település mellett, 2972 m magasan látható. Ezeken a sziklával megtámasztott teraszokon a völgy igen kedvező meleg éghajlata és a jó minőségű gazdag talajon, kukoricát burgonyát, gyógynövényeket termesztettek. A terület az inka birodalom éléskamrája volt.

Caxamalca aranya

Hajdanában, mikor az indián könyvekből már kinőttem, de még nagyon érdekelt a téma, apám adta kezembe a fenti című könyvet az inkák történelméről. Most a wikipedia segít felidézni Peru (akkori nevén Caxamalca) történetét, amiről ez a rég elveszett könyv szól.
1531-ben Pizarro konkvisztador viszonylag kis számú sereggel kelt át az Andokon,  és az inkák - kultúrnéphez illően -inkább kíváncsian, mint ellenségesen fogadták. Pizarro királyukat Atahualpát túszul ejtette. Atahualpa felajánlotta, hogy életéér cserébe a tróntermet két hónap alatt telehordatja arannyal, és kétszer ezüsttel. (a terem a wikipédia szerint 6.7x5.1 méter volt, és a piros vonalat 2.4 méter magasan húzta meg, tehát kb 75 köbméter arany, és 150 köbméter ezüst volt a tét. (el lehet gondolkozni, hogy ma akár pet palackkal is telehordana-e népe  vezetője életéér egy ekkora termet)
Megindult a népvándorlás, mivel az aranyat -a nap könnye- szinte használati tárgyak készítésére, totemjeik, isteneik megformálására használták, és igen sok van az Andokban, a megadott időre össze is jött a cucc, Pizarro mégis megfojtatta Atahualpát.
Azért hogy valamit adjanak érte a spanyolok, behurcolták a fekete himlőt, ami végleg megpecsételte az inka nép sorsát.
Spanyolországot naggyá tette a hatalmas kincs (na meg a többi gyarmat)  de ugyanakkor el is puhította. Alul maradt az évszázadok alatt az angolokkal vívott vetélkedésben, mivel az angolok az ország fejlesztésére, a spanyolok pedig az ország szépítésére használták fel a gyarmatokról összerabolt értékeket.
Aki Spanyolországban megcsodálja a templomok, és paloták aranyozását, jusson eszébe,
hogy ez az arany honnan származik.

Tehát ezt a kis aranyozott történelmet akartam megvarrni ezzel a munkával, melynek eredetijét a Szépművészeti Múzeum néhány évvel ezelőtti kiállításának anyagában láttam. Technikailag egy kicsit felturbózott és elnagyolt gépi trapuntó, (dupla rétegekkel) és még utólag hátulról szösszel kitömve a domborodás kedvéért.   

Kultúraquiltes töltött káposzta

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt írtam az első bejegyzést ezen az oldalon. Nem nosztalgiából, de mégis sokat gondolok arra, mi mindent kaptam ettől a projekttől. Sőt, az utóbbi időben - készülve a mostani bejelentésre - vissza is nézegettem egy kicsit, és nagyon jó volt látni ezeket a mini-varázslatokat. A céhes honlapon többen is kijelentették, hogy a Kultúraquiltek a kedvenc munkáik közé tartoznak. Ezért aztán úgy döntöttem, próbáljuk meg felmelegíteni ezt a játékot - a korábbihoz képest kicsit más szabályokkal.

Én mondom az országot és a határidőt, a méret marad A/4-es, viszont nem kell előre kötelezettséget vállalni. Magyarul bárki, aki erre jár, olvas rólunk, és kedve/ötlete/ideje van valamit varrni a határidőig, akkor rajta, tessék! Csak írjatok nekem egy-két nappal a határidő előtt, hogy meg tudjam adni a beírás jogát. Mert hogy beírni, sőt az alkotást dokumentálni, továbbra is kötelező.

Még egy feltétel van: aki varr valamit, az majd köteles - adott esetben - nekem elküldeni a munkát egy esetleges közös kiállításra.

Az ország: PERU

A határidő: 2013. január 20.