Márta néni megtörte a jeget töröm tovább elő állok az Én "Kedvesemmel ".
Már február huszadika előtt kész voltam .mivel hónapot nem néztem csak dátumot .Igyekeztem elkészülni mivel február közepétől tudtam nem lesz sem időm sem energiám ,időre elkészülni a munkával .Na leselkedtem Én nincs még fent semmi munka még mindig ,nézem hát március 20:).
Képeket nézegetve találtam rá Svejre rögtön tudtam" vele maradok "
Zöld anyagom pont annyi volt ami elegendő volt ép a megformázásához ,kicsit foltos a festet anyag de hát háború van és ütött kopott a mikádója ,jaj ez a mikádó nagyon nehezen jutott eszembe az zuram kérdezem télen mi volt a ti kabátotoknak a neve mikor katona voltál ? Mama hát mikádó,jól van akkor ez is az lesz .
Kétoldalú ragasztó használata tűzés és kész is van SVEJK A DERÉK KATONA ( az Én kedvesem )
Hašek maga is részt vett az első világháborúba. Regényében felhasználta gazdag élményanyagát, hiszen tudvalevő, hogy a mellékalakokat katonabajtársairól és fölötteseiről mintázta. A cseh katonák az orosz oldalra való átszökésének gondolata is saját tapasztalaton alapul: a mű második változatát már Kijevben írta 1916-1917-ben, ahol - mint korábban is - bohém életet élt, kocsmákban tisztekkel verekedett (és ha a kávéházban vagy máshol régi cseh katonatársakkal találkoztak, arra a kérdésre: "Mit csinálsz te itt?" azt a választ adták: "Elárultam a császár őfelségét".)
Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.
A regény hőse, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.
Már február huszadika előtt kész voltam .mivel hónapot nem néztem csak dátumot .Igyekeztem elkészülni mivel február közepétől tudtam nem lesz sem időm sem energiám ,időre elkészülni a munkával .Na leselkedtem Én nincs még fent semmi munka még mindig ,nézem hát március 20:).
Képeket nézegetve találtam rá Svejre rögtön tudtam" vele maradok "
Zöld anyagom pont annyi volt ami elegendő volt ép a megformázásához ,kicsit foltos a festet anyag de hát háború van és ütött kopott a mikádója ,jaj ez a mikádó nagyon nehezen jutott eszembe az zuram kérdezem télen mi volt a ti kabátotoknak a neve mikor katona voltál ? Mama hát mikádó,jól van akkor ez is az lesz .
Kétoldalú ragasztó használata tűzés és kész is van SVEJK A DERÉK KATONA ( az Én kedvesem )
Hašek maga is részt vett az első világháborúba. Regényében felhasználta gazdag élményanyagát, hiszen tudvalevő, hogy a mellékalakokat katonabajtársairól és fölötteseiről mintázta. A cseh katonák az orosz oldalra való átszökésének gondolata is saját tapasztalaton alapul: a mű második változatát már Kijevben írta 1916-1917-ben, ahol - mint korábban is - bohém életet élt, kocsmákban tisztekkel verekedett (és ha a kávéházban vagy máshol régi cseh katonatársakkal találkoztak, arra a kérdésre: "Mit csinálsz te itt?" azt a választ adták: "Elárultam a császár őfelségét".)
Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.
A regény hőse, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.
11 megjegyzés:
Igen, ilyen bűbájosan bumfordinak képzeltem, buta, és naív, mint a katonák legtöbbje, aki csak túlélni akarta, hogy ne én haljak meg az én hazámér, haljon meg a másik az ő hazájáér. Pont jól tükrözi az egyszerűségét, hogy ilyen sallangmentesen csináltad meg.
Nekem nagyon tetszik, Marika! Nem vagyok Svejk-rajongó, de ez nagyon jó.
Szuper, errefele én is kacsingattam...
Ha Svejkre gondolok, pont ez a kép ugrik be. Ezért is tetszik.
Vicces, hogy ketten is ezt a figurát varrtuk, most a tied jobban tetszik, mint a sajátom.
A mosolya is pont az ami kell.
Pont ilyen Svejk volt a fejemben :) amikor ezer eve olvastam a konyvet :)
nagyon szépen kivitelezett munka és a karakter tökéletesen eltalált!
Ő is cuki, annyira Svejk, a ruhája különösen jó, a fej meg annyira bájos. :)))
Marika, nagyon tetszik az egész figura, ahogy lép peckesen a nagy pocakjával, na és az orra..Igazi Svejk, ahogy meg van írva!
Ez a Svejk is látványosra sikerült és rögtön eszembe jutott a kedvenc prágai éttermem,az U KALICHA.
Megjegyzés küldése