Vándorlás

Tíz kilométerre élek a muhi csata helyszinétől – mi jusson hát eszembe, mint a csata emlékműve, de ez túl egyszerű lenne.   (Egyébként nem rég olvastam, hogy a tatárjárás volt az egyetlen olyan emberi tevékenység, ami az emberek, és állatok tömeges kipusztításával a CO2 kibocsátás  olyan mérvű csökkenést eredményezte,  hogy az kimutatható az Antarktisz jegében. Éljen Dzsingisz kán)

Tehát indult a keresgélés, és a National Geographic 2003 októberi számában egy nagyon jó cikket találtam a nomád mongolokról, sok képpel. Ezekből ollóztam a munkámat.(a gugliban a Darhad szóra előjön az egész cikk)

Tehát a lényeg, hogy  ezernyi ember, és mintegy hatvanezer állat kel útra minden ősszel a Darhad völgyből a 65-110 km-re levő Hövszgöl-tó környéki téli legelőre. Vajjon miért? Mert addigra az állatok csupaszra legelik a Darhad völgy füvét, a 3000 méter magas hegyen túl viszont 10 fokkal melegebb a levegő, és a juhoknak hasáig ér a fű. Tavaszra aztán ez is elfogy, és akkor újra költözés. Az utat kb öt nap alatt teszik meg, és visznek mindent és mindenkit. A gyerekeket akik még nem tudnak lovagolni, birkabőrbe csomagolva kötik fel a jakok hátára, az öregeket csúszkán húzzák a lovak, kerekek a kövön nem boldogulnának. Az indulás idejét jól kell megválasztani, mert ha korán indulnak, még nincs víz a patakokban, ha későn,  akkor a hó járhatatlanná teheti a hágókat.  

Ez a tatárjáráshoz képest persze csak egy kis kiruccanás. Mongólia  egy akkora ország, mint London-Kijev távolság.  Végig lehet rajta  úgy lovagolni, hogy sehol nem talál az utazó se kerítést, se aszfaltos utat. De ezek tíz éves adatok. Akkor a három milliós  lakosság harmada Ulan batorban élt, azóta lehet, hogy már a lakosság fele a panelból bámul kifelé, és várja a nemzetközi segélyeket. Mivel az országnak az állattenyésztésen kívül más megélhetési forrása nincs, az ifjuság  viszont már nagyon unja a nomád életet.. Valami kis pezsdülést mutat az idegenforgalom, a dinoszaurusz maradványok  a vonzerő, és a háborítatlan puszta. A népsűrűség inkább népritkaság, még az eszkimók is sűrűbben vannak, pont 1%-a a kínaiakénak. Elgondolkodtató, hogy ha nem épült volna fel a Kínai Nagy Fal, vajon kiirtották volna a kínaiakat, vagy megtanultak volna tőlük szaporodni? Dzsingisz kán Dzsingisz kán biztos nem ezt akartad. 

 Gondoltam, hogy a lovaknak fújja a szél a sörényét, és párállik az orruk, akkor látható, hogy hideg van. Csakhogy ettől kissé felismerhetetlenek lettek.

Még akartam rá embereket, akik szedik szét a jurtát, de ők most a jurta háta mögött vannak. (sokat akar a Márta, de nem bírja el az A4.)