Portugália - Évi

Tehát:

ez volna az, a karcagi táborban készült, biztosan mesélnek majd a többiek arról, mennyit kinlódtam, de csak megszületett, mert megint valami okosságon törtem a fejem, amiről kiderült, hogy nem olyan egyszerű azt megcsinálni, mint ahogy azt Móricka elképzeli.

Sokat nem ragozom, a lényege, hogy a hajó 3D, vagyis kiáll a képből, csak a bal oldala és az alja rögzített.
A többi részletről majd később, msot Cic gépéről garázdálkodok. :)

Az égboltért köszönet B_Ildinek. :)

Később lesznek részletesebb képek is, de a gépem a legjobbkor adta meg magát, így NÉma gépével fotóztam néhány részletet.

Köszönöm a türelmet, ígérem, legközelebb meghálálom. :)

(Közbevetőleg egy kis karcagi helyzetjelentés: remekül érezzük magunkat, sokat vinnyogunk, késő estig megy a varrás, szóval minden olyan, mint szokott lenni. :) )

Portugál balkon

Az én ihletadó képem ez volt:
Mert persze ismét a bőség zavarában szenvedtem.
Amikor megtudtam a mostani témát, az első gondolatom a bor volt, a második pedig a nagy felfedezők. Aztán elkezdtem fényképeket nézegetni. Egyre több helyen találkoztam a gyönyörűséges csempeburkolatokkal.

Az azulejos több színű, mintás mór-spanyol fajansz fali- és padlócsempe. Az elnevezés azonban az azúrkék daraboktól ered. Portugáliában is előszeretettel alkalmazták, s alkalmazzák a mai napig.

Azért még szenvedtem kicsit( vagy inkább nagyot), mert mi az, hogy ilyen egyszerűen megoldom a témaválasztást? Hagytam, cikázzanak csak a gondolataim. Majdnem varrtam én Portugália kapcsán szőlőskertet, buján virágzó futónövényt, víz alatti csodavilágot, caravellot...

Az idő pedig vészesen fogyott.

Aztán megembereltem magam és nekikezdtem.

Először négyzetrácsos papíron textilkrétával megrajzolgattam a csempéket. Amikor már majdnem készen voltam, akkor jutott eszembe, hogy van a rongyaim között egy nagyon alkalmas mintájú. Egy kis ideig az volt a befutó, mint balkonburkolat, de aztán győzött a "saját". Lehet, hogy kicsit kusza, kicsit túlon-túl leegyszerűsített, de az enyém.

Szépen felvarrtam egy alapra egy spalettás ablakkal, balkonkorláttal és némi kúszónövény ágait megtestesítő gyapjúfonallal együtt.

Legtöbbet a balkonkorlát elkészítésével szöszmötöltem. Egy saját festésű anyag hátuljára felvasalható ragasztócsíkot tettem, majd kivágtam az előre felrajzolt íveket. Utána vasaltam fel a már "kifugázott", balkonajtós alapra.

Ezzel tulajdonképpen készen volt a munka nagy része. Körbeszegtem, és már csak a "csicsázás" következett.
Kiválasztottam még a levelek és a virágok anyagait. Mindkettőből levágtam egy-egy csíkot. Szintén ragasztós csíkot vasaltam rájuk és kiszabogattam a levélkéket és a virágokat, majd a vasaló hegyével felvasaltam őket az ágakra.

Ekkor derült ki, kár volt annyit szöszögni a balkonkorlát köreinek kivágásával, mert szinte teljesen befedték a levélkék és a virágok.

Legvégül két apró fagyöngyöt is az ajtókra biggyesztettem, hogy be lehessen menni.


A végeredmény ilyen lett.

Azt hiszem a virágokat át kellene varrnom. Ott van egy kis hiányérzetem.

Nem bírtam ki, ma délelőtt gyorsan megtűztem szabad gépi tűzéssel a virágokat. Nekem így jobban tetszik.

+1 Portugália - Kastanie

Ezt a második képet azután varrtam, hogy elkészültem a tengerparti fehér harangtoronnyal. Túl sok minden maradt még bennem. Ebbe bele szerettem volna sűríteni, amit magamban Portugáliáról gonBejegyzés közzétételedoltam, ódon, patinás, szomorú és tapinthatóan ott a történelem. Rengeteg kövezett útról találtam képet, ezek nagyon tetszettek, szép szabálytalanok és kopottak voltak. Ezeket mindenképpen bele szerettem volna rakni, ezért választottam a kép aljára azokat a barnás négyzeteket. Ihlettek még a borosüveges kép és a diós kép is. Sok képen láttam kizúduló növényzetet, meg házra felfutó szőlőt, ezért a kép bal felére zöldes, növényes hangulatot szerettem volna tenni. A jobb felső sarokba a tengerre való tekintettel azért tettem egy kis kéket. Még nézegettem néhány napig, aztán úgy éreztem, hogy a kizúduló lilás virágokat még rátenném a képre, elővettem a gombjaimat, és felvarrtam őket.

Ezt a képet önmagáért szeretem, valószínű, hogy ez csak nekem Portugália. Hibájának érzem, hogy hiányzik róla a napsütés, amit pedig az összes képen ott látok, valamint a kövezet szabálytalanságát nem igazán sikerült érzékeltetni sem színnel, sem formával.

Harangtorony - Kastanie

Itt van az a kép, ami a Portugáliával ismerkedéskor legjobban megragadott, aztán nehezen szabadultam tőle. A belőle áradó hagulat tetszett, azt hiszem, de érezni, hogy ez már Európa legszéle, onnan már csak az óceán van tovább. Templom,zarándokhelyek, napsütötte táj, fehér falak.

Ez a kép Portugália legdélibb – Algarve tartományában készült a Sagres félszigeten.
A mondás szerint az út Sagres-ben véget ér. Tengerész Henrik a XV. század elején itt hozta létre az első hajózási iskolát és támogatta a felfedezőket, akik később megalapították a Portugál birodalmat. Itt található a kopár, trónusra emlékeztető vidék, a Cabo de Sao Vicente, Európa dél-nyugati végpontja. Van egy világítótorony is rajta, ami a fotón a távolban látszik.

Itt látható a hely a térképen: