A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Thaiföld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Thaiföld. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. március 3., hétfő

Nyugalom

Nem, ez nem a lelkiállapotom jelzője, hanem a művem címe. :)

(A cím kapcsán majd mesélek egy érdekes sztorit, de azt nem itt, hanem a most készülődő blogomban.)

Azt állítani, hogy az alant következő kép ihletadó, erős túlzás lenne, hiszen annyira megtetszett ez a kép, hogy igyekeztem a lehető legjobban lemásolni.
Nézegettem thai iparművészek munkáit, ott akadtam erre a festményre. Nekem annyit mindent mesél, hogy muszáj voltam hűen követni. :)



És íme a végeredmény.
Meg kell mondjam, vérzik egy pár sebből, de közben marha büszke is vagyok rá , mert ez az első tűfestésem. (Dióhéj, ezer hála és pusszantás.) Elsőhöz mérten nem olyan rossz, persze, ha nem selymet választok alapnak, akkor talán nem húzza ennyire össze, és nem kínlódok vele annyit.





És akkor a folyamat:


1. Készítettem a képről Photoshoppal egy kontúros és egy árnyalatos képet. A kontúrost szétvágtam, az lett a szabásminta. Majd megvarrtam színárnyalatosra az alapot és először felragasztottam, majd lecikcakkoltam az arany leveleket.




2. Utána tovább vágtam a kontúros képet, a kontrasztnak megfelelően, így alakítottam ki a pasi fő darabkáit.






3. Összevarrtam a drágát, majd jól összefirkáltam, hogy merre is kéne tűzögetnem. Itt jegyezném meg, hogy a Crayolának van egy gyerekfilce, Mini Markers néven, ami kimosható. Mivel kifogyott a jelölőfilcem, kicsit félve, de ezt használtam. Enyhe lögyböléstől is már leugrott az anyagról a végén, úgyhogy bátran ajánlom nektek. (Márti a csoportból, ezer hála és pusszantás a filcekért).






4. Ennél a pontnál kezdett remegni a kezem, mert mi van, ha nem sikerül a tűzés, és elrontom az eddig ígéretesen alakuló munkát. De csak nekikezdtem, így alakulgatott:





...tegnapi állapot:




...ma még dolgoztam az ügyön, aztán apával közösen azt gondoltuk, hogy ne tovább, innen már csak rombolni tudnék. :)





És akkor kipróbáltam Ildi géppapíros verzióját, jó széles cikcakkal, de sajnos túl sűrűvel is ahhoz, hogy a cérnák közül csak úgy egyszerűen kijöjjön a papír. Úgyhogy újabb félórát pityiszkáltam a varrat alól a papírt. :) Majd újabb kör cikcakk, most már még sűrűbben.


Itt a vége, fuss el véle...


Tanulság:

1. Megint tanultam egy csomó dolgot a saját munkámon, és persze fogok a tietekén is, Ildi örök hálám, amiért ezt csinálhatom. :)

2. Még több elővarrás, próbálkozás, így talán kimarad a zsugorodó selyem.

3. Imádtam... szeretem a végeredményt is, de a munkát még jobban. :))




Még annyit, hogy nagyon jól esett az együttérzésetek, jókívánságaitok és mellémállásotok.

Nagyon szeretek itt lenni. Köszönöm!

Úszó piac

Engem az úszó piac képei ragadtak el végül, ennek a képnek egy fotó volt az ihletője.




Eltűnésem oka az volt, hogy nincs otthon netem, bár határidőre elkészültem a képekkel, hét végén zárva volt a "telekuckó" nevű lehetőség is.

Az elmúlt hat hét alatti ötletekről ITT
írtam, itt vannak előzetes próbaképek
itt még pár kép az eredeti fotóval

2008. február 5., kedd

Akkor egy kis thai kézművesség...











Hátha megihlet titeket (is). Upsz, elárultam magam. :)))