Első lépésként összeválogattam a már meglévő festett anyagaimat, amiket még itthoni Colombuszos próbálkozásaim után tettem el a szekrénybe, ki tudja mi lesz belőlük alapon.
Most nagyon jól jött mind, mert a képhez minden szín készen volt. Csak túlságosan tiszták voltak ezek a szinek. Ekkor hirtelen elhatározás után épp kávéfőzés közben úgy gondoltam, hogy akkor kicsit "koszosítunk az anyagokon. Belefektettem őket egy tálcába és meglocsolgattam kávéval. Volt amire csak szivaccsal nyomkodtam foltokat. Ezeket hagytam pihenni egy kicsit, majd kiöblítettem.
Az alapom, a fal és a járda pedig teázott molinó. Eredetileg babákhoz teáztattam, de volt egy-két rész, ahol hozzáért az anyag a filterhez, ott sötétebb lett és maszatos. Ez nekem most tökéletes volt, míg egy babánál nem tudtam volna használni.
Kinyomtattam a képet magamnak, hogy lássam munka közben. Az az igazság, hogy nem ihletadó volt a kép, hanem lemásoltam, annyira tetszett. Az ablak négyzeteit, az autó körvonalait, a rózsaszínű ajtót kétoldalas vetexre vasaltam. Majd miután az alapot összéállítottam, felvasaltam mindent a helyére és utána már csak tűzni kellett.
Itt egy hangyányit izgultam, ugyanis eddig csak stipplingeltem. Ez viszont egész más volt. Nem nevezném tűfestésnek, csak valami hasonlónak, de az tény, rettentően élveztem minden pillanatát. Ha most kezdeném, akkor némi kézgyakorlat után csinálnám csak meg az ablakra a kovácsoltvas rácsot, így most elég reszketeg lett... De az én "gyerekem" így is nagyon szeretem. :o) Ezután az autónak kellett formát adni. A lökhárítót egy darabig csak nézegettem és egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy csak egy picit is hasonlítani fog. Előszedtem az összes cérnát, amit megfelelőnek gondoltam a fém megjelenítéséhez, aztán nekivágtam. Előtte azért biztos ami biztos, felvázoltam magamnak nagyjából a textilre, hogy mit is szeretnék.
Mikor a tűzéssel készen voltam, még némi üveges (kreatív hobbis) textilfestékkel és egy alapozó szivaccsal összemaszatoltam a képet, hogy legyenek fehér és kék pacáim is a falon, ajtón. Ekkor már azt hittem, hogy kész vagyok, de még nem volt az igazi. Valami hiányzott. Az asztalomon mindig van egy kis darab szappan (azzal szabok, illetve rajzolom fel a szm-t :o)) megfogtam, és elkezdtem tompítani vele a színeket. Az autó feketéje túlságosan fekete volt és élettelen, sehol egy kis fény, sehol egy kis csillogás, karcolás. Ha profi módon bánnék a szabad gépi tűzéssel, akkor azzal csináltam volna, de nem mertem belevágni, így maradt a szappan. :o) Az ablaküvegeket is kicsit megsatíroztam vele. Ezután már csak körbe kellett cikk-cakkolnom.
Most nagyon jól jött mind, mert a képhez minden szín készen volt. Csak túlságosan tiszták voltak ezek a szinek. Ekkor hirtelen elhatározás után épp kávéfőzés közben úgy gondoltam, hogy akkor kicsit "koszosítunk az anyagokon. Belefektettem őket egy tálcába és meglocsolgattam kávéval. Volt amire csak szivaccsal nyomkodtam foltokat. Ezeket hagytam pihenni egy kicsit, majd kiöblítettem.
Az alapom, a fal és a járda pedig teázott molinó. Eredetileg babákhoz teáztattam, de volt egy-két rész, ahol hozzáért az anyag a filterhez, ott sötétebb lett és maszatos. Ez nekem most tökéletes volt, míg egy babánál nem tudtam volna használni.
Kinyomtattam a képet magamnak, hogy lássam munka közben. Az az igazság, hogy nem ihletadó volt a kép, hanem lemásoltam, annyira tetszett. Az ablak négyzeteit, az autó körvonalait, a rózsaszínű ajtót kétoldalas vetexre vasaltam. Majd miután az alapot összéállítottam, felvasaltam mindent a helyére és utána már csak tűzni kellett.
Itt egy hangyányit izgultam, ugyanis eddig csak stipplingeltem. Ez viszont egész más volt. Nem nevezném tűfestésnek, csak valami hasonlónak, de az tény, rettentően élveztem minden pillanatát. Ha most kezdeném, akkor némi kézgyakorlat után csinálnám csak meg az ablakra a kovácsoltvas rácsot, így most elég reszketeg lett... De az én "gyerekem" így is nagyon szeretem. :o) Ezután az autónak kellett formát adni. A lökhárítót egy darabig csak nézegettem és egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy csak egy picit is hasonlítani fog. Előszedtem az összes cérnát, amit megfelelőnek gondoltam a fém megjelenítéséhez, aztán nekivágtam. Előtte azért biztos ami biztos, felvázoltam magamnak nagyjából a textilre, hogy mit is szeretnék.
Mikor a tűzéssel készen voltam, még némi üveges (kreatív hobbis) textilfestékkel és egy alapozó szivaccsal összemaszatoltam a képet, hogy legyenek fehér és kék pacáim is a falon, ajtón. Ekkor már azt hittem, hogy kész vagyok, de még nem volt az igazi. Valami hiányzott. Az asztalomon mindig van egy kis darab szappan (azzal szabok, illetve rajzolom fel a szm-t :o)) megfogtam, és elkezdtem tompítani vele a színeket. Az autó feketéje túlságosan fekete volt és élettelen, sehol egy kis fény, sehol egy kis csillogás, karcolás. Ha profi módon bánnék a szabad gépi tűzéssel, akkor azzal csináltam volna, de nem mertem belevágni, így maradt a szappan. :o) Az ablaküvegeket is kicsit megsatíroztam vele. Ezután már csak körbe kellett cikk-cakkolnom.
3 megjegyzés:
Már írtam neked, de ise is írok, hogy fantasztikus. Nekem minden szempontból, le vagyok nyűgözve. És nagyon várom a hétfőt, hogy végre tapizhassak. :)
az is nagyon jó volt, hogy ilyen alaposan leírtad a készítést
Nagyon tetszik, sajnálom, hogy nem nekem jutott eszembe.
Megjegyzés küldése