2013. július 7., vasárnap

Elkészült


Egy részlet:
A munkámban kilim motívumok, sámán ruha mintái és a régi mongol írás szerepel.

Föntről és balról írtak, a szavaknak jellemzően un. gerince van (függőleges egyenes, amit igen nehéz volt kézzel írásnál tartani, ezért sok gyakorlást igényelt). A 19. század elején áttértek a cirill ábécére (orosz hatás), de Belső-Mongóliában ez az írás fennmaradt. Használják, tanítják, a kétnyelvű táblákon is látható a kínai mellett a mai napig.

Olyan szavakat kerestem, ami egyrészt jellemző az országra, másrészt a formájuk mutatós, mint motívum. Így került fel hat szó (lsd. balról föntről indulva a hosszabb függőleges formákon), ezek: nomád élet, ember, khán, Dzsingisz, írás, mongol.

Applikációval készült, pamutot, műszálas anyagokat és organzát "pakoltam" fekete filc anyagra, majd tűztem, végül hőlégfúvóval égettem. (itt kellett volna megállni, mert ) Ez sajnos erősebben sikerült, de csak nagy teljesítményű gépem volt. Ez az a lépés, ami után már nem igen lehet javítani...., legfeljebb újrakezdeni.

Néhány kép a folyamatról:






Tűzés után, égetés előtt nem készült kép, pedig talán akkor nézett ki legjobban.

2013. július 5., péntek

Mit szólnátok....

Írországhoz? Olyan nagy lelkiismeret-furdalásom volt/van Mongólia miatt, mert azért tényleg nagy szívás volt.
De az Írország az jó, ugye? Arról annyi minden eszünkbe jut, akár jártunk ott, akár nem.

Szóval, legyen Írország! És varrjuk meg augusztus 30-ig. Várjuk minden írmániás munkáját!

2013. július 3., szerda

Mea culpa

Nagyon hosszú lére nem ereszteném, de mindenféle okok miatt nem tudtam megvarrni Mongóliát:( Minden indok szánalmasnak hangozna. Remélem, hamarosan pótolom, hogy ne maradjon foghíjas a sorozatom. Kereni és Mártamásé szintén elnézést kér, de náluk is anyagtorlódás lépett fel.
Mindez persze nem gátol meg abban, hogy egy-két nap múlva ne tűzzek ki újabb célt magunknak.

2013. július 2., kedd

Dzsingisz kán

Egy régi metszetet választottam  Dzsingisz kánról, amit egy "rozsdás" anyagra felrajzoltam. Először azt gondoltam, hogy géppel varrom ki a mintát, majd inkább a kézi varrogatás mellett döntöttem. Elkezdtem kézzel varrni az arcot, majd mégis a varrógép alá tettem. Sikerült géppel kivarrni a képet. Elfekvő anyagok között találtam ezt a keleti írásmódos anyagot, ezért ez lett a szegély, remekül passzol a képhez. A fametszet egy Mandzsu-kori kínai ábrázolás a XVIII. századból. 

MONGOL LÁTOMÁS

Nem bocsátkoznék mélyreható magyarázattal, sem tudományos értekezést nem fogok írni Mongóliáról, mert nem tudok :(. Látomásaim voltak, hogy mivel készüljek. A sapka már régen meg volt a többi meg csakúgy  kialakult, a végeredmény remélem nem okoz lidérces álmot senkinél :))

                                                                   így kezdtem el:



így folytattam



ez egy közeli


és egy távoli




2013. július 1., hétfő

Mongol invázió


Nem  volt egyszerű, mivel Mongóliáról nem sok az ismeretem.
Bizonyára nem csak nekem: első gondolatom vele kapcsolatban Dzsingisz kán és az őt övező legenda, amiről elég sokat olvashattunk.

Kevés vitatottabb személyisége van a történelemnek, mint Dzsingisz kán. Neve hovatovább egyet jelent a kegyetlenséggel, az esztelen vérengzéssel, a szadizmussal, egyet jelent a rombolással, a népirtással, a vandalizmussal.. Dzsingisz nevét még napjainkban is babonás tisztelet övezi, bár a nagykán alakja egyre messzebbre tűnik a legendák ködében.
Minden kétséget kizáróan a mai napig a leghíresebb mongol a világon, s máig a mongol nemzeti öntudat megtestesítője.
Dzsingisz kán történelmi szerepének az értékelése nem egyszerű feladat, mivel bármiféle objektív igazságkeresés jegyében sem tudunk megfeledkezni a vérnek és könnynek arról a tengeréről, amely a hódítások nyomán tört fel Ázsia földjéből.. A mongol seregek tevékenysége nyomán pusztított az éhínség és a döghalál. A hódítások után azonban új államok születtek, melyek sajátosan egyesítették magukban a letelepedett népek szorgalmát a pusztalakók dinamizmusával. Az is sajátossága még a tragikus események elemzéseinek, hogy szinte kivétel nélkül nem mongol források alapján készültek, melyek tudatosan színezik az események valóban kegyetlen vonásait, s olyan rémtetteket is a hódítóknak tulajdonítanak, amelyek valójában meg sem történtek.

Mivel a birodalom területe hatalmas volt, Dzsingisz kán nagyban befolyásolta az ázsiai országokat, legjobban Kínát és Oroszországot Eltörölte a korábbi arisztokráciát minden meghódított területen. Seregei rengeteg szenvedést okoztak a megtámadott országoknak, egész  népeket írtottal ki. A hatalom megszilárdulása után voltak Dzsingisznek haladó intézkedései is. Megalkotta az addigi legnagyobb postai szolgálatot és elterjesztette a mongolok között az egységes ábécét, annak ellenére, hogy analfabéta volt. Nem tűrte a kínzásokat, adómentesítette az orvosokat és tanárokat, megengedte a vallásszabadságot


A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241-42-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a  13.századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt
A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a  Fekete-tengertől  északra élő  törk nyelvű  népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban. A tatárjárások borzalmait és a lakosság felháborodását jól tükrözi a magyar népnyelv, amely a tatár népnév elé gyakran tette oda a kutyafejű jelzőt.

Tehát a témánál maradtam és egy, a mindent lángba boritó harci jelenetet varrtam meg,
saját festésű selyem molinóval dolgoztam aplikálássa,fekete alapra , felületén shívázva.
 valóságban a színe sokkal élénkebb, ha sikerül nappali fénynél élethűbb képet fotóznom, kicserélem..

MONGÓLIA

Még van mit  dolgozni, de fel akartam rakni hogy igenis dolgozom Mongólián .Csak éjfélig már nem készülök el meg este 10 után nincs varrógép zörgés nálunk( nem is zörög ) pedig ekkor jönnek a legjobb ötletek .jaj most úgy varrnák .





 Ma másodika van és még nem végeztem ,remélem holnap már befejezem .

jurta a vándorló nomádok, a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagy állattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolástetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy szétszerelve könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód (téli–nyári szállás), a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt.
A jurta kör alakban felállított rácsos fala, a „kerege” – amely állati inakkal összefogott falécrács táblákból állt – tartotta a körülbelül tetőléc keresztmetszetű lécekkel középre igazított kör alakú füstnyílás keretet, amit építéskor az „istenfának” nevezett villás alakú rúd tartott. A „kerege” köré szorosra feszített kötél biztosította, hogy a jurta az „istenfa” kivétele után nem rogyott össze.
A bejáratot egy szőnyegajtó takarta, rendszerint nemezből készült. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. Ez a babona még napjainkban is fellelhető a magyar családok között.
A jurtában a bejárattal szemben helyezkedett el egy kezdetleges oltár. A jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona, bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet. A jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el. A szabad tűzhely égésgázai a jurta tetején elhelyezett füstnyíláson keresztül távoztak a szabadba. A füstnyílást a tűzhely használatán kívüli időszakokban nemezzel letakarták, letakarhatták. Az épület hőtartó képességét a „kergére” felkötött nemezlapokkal fokozhatták, ha több réteget erősítettek egymásra. Meleg időszakokban a nemezburkolatot feltekerték, felhajthatták, vagy vízszintes irányban árnyékolóként botokkal kitámaszthatták a szellőzés segítése érdekében. A padlózatot, a földet rendszerint szőnyegekkel, nemezlapokkal burkolták. Ennek minősége, díszítettsége és mennyisége a gazda módosságát is mutatta. A kazah jurta annyiban tér el hogy nincsenek istenfák és hajlítottak a tetőlécek végei.

Fejdísz 3D-ben

Először megfutottam a kis köreimet a neten, felelevenítve iskolai tanulmányaimat (jurta, lovak, solymászat, Góbi sivatag stb), de tovább böngésztem és rábukkantam a Khalkha mongol népcsoport esküvői ruháira:


 kép innen
Végül egy fejdísznél maradtam, ami türkiz és korall kövekkel van díszítve.
Megpróbáltam egy 3D-s képet varrni:
Először egy lapra megrajzoltam a díszt, majd ragasztós vetexre átmásoltam és felvasaltam egy ezüst színű fényes anyagra.

A lyukakba türkiz és korall színű köröket varrtam és a többi "anyagkövet " felvasaltam a mintám szerint. Gépi tűzéssel egészítettem ki:


A nagyobb köveket a hátoldaláról kitömtem:


Végül kivágtam a fejdíszt, a kisebbik ívre egy téglalapot varrtam, az oldalait háromszögekkel egészítettem ki, hogy legyen magassága a képnek és vatelinnel kitömtem :

 

Te(l)jes káosz

Na hát ez aztán kemény dió volt. Mongolia teljesen rejtély volt (és maradt :() számomra. Olvastam egy csomó mindent, persze a szokásos módon hamar kikötöttem magánblogoknál és útleírásoknál a "hivatalos" oldalak helyett... Szóval megtudtam rengeteg dolgot, de mégsem állt össze egy kerek képpé a fejemben. Hát ezért lett puzzle az alap. Azért nem akartam teljesen hektikus módon mindenféléket rávarrni, így a számomra egyik nagyon megdöbbentő és ugyanakkor nagyon izgalmas információnál maradtam.

Eszerint a mongolok mind az öt általuk tenyésztett állat (ló, tehén, teve, bárány és kecske) tejét felhasználják és fogyasztják. Rögtön megjelent a fejemben egy tejjel teli vödör, amit korábban valamelyik fotón láttam. Ezt jelenítettem meg 3d formában a kép közepén, bele a tejet vliesből csináltam. A vödör pedig egy fél napocska formájú anyag körbehímezve, kivágva és összefűzve.

Az állatokat eredetileg méretarányosan akartam rétegezni, de csekély és megbízhatatlan állattani ismereteim miatt koncepciót váltottam, maradt az " ovis stílus".

 

 

 

 

 

Vándorlás




Tíz kilométerre élek a muhi csata helyszinétől – mi jusson hát eszembe, mint a csata emlékműve, de ez túl egyszerű lenne.   (Egyébként nem rég olvastam, hogy a tatárjárás volt az egyetlen olyan emberi tevékenység, ami az emberek, és állatok tömeges kipusztításával a CO2 kibocsátás  olyan mérvű csökkenést eredményezte,  hogy az kimutatható az Antarktisz jegében. Éljen Dzsingisz kán)
Tehát indult a keresgélés, és a National Geographic 2003 októberi számában egy nagyon jó cikket találtam a nomád mongolokról, sok képpel. Ezekből ollóztam a munkámat.(a gugliban a Darhad szóra előjön az egész cikk)
Tehát a lényeg, hogy  ezernyi ember, és mintegy hatvanezer állat kel útra minden ősszel a Darhad völgyből a 65-110 km-re levő Hövszgöl-tó környéki téli legelőre. Vajjon miért? Mert addigra az állatok csupaszra legelik a Darhad völgy füvét, a 3000 méter magas hegyen túl viszont 10 fokkal melegebb a levegő, és a juhoknak hasáig ér a fű. Tavaszra aztán ez is elfogy, és akkor újra költözés. Az utat kb öt nap alatt teszik meg, és visznek mindent és mindenkit. A gyerekeket akik még nem tudnak lovagolni, birkabőrbe csomagolva kötik fel a jakok hátára, az öregeket csúszkán húzzák a lovak, kerekek a kövön nem boldogulnának. Az indulás idejét jól kell megválasztani, mert ha korán indulnak, még nincs víz a patakokban, ha későn,  akkor a hó járhatatlanná teheti a hágókat.  
Ez a tatárjáráshoz képest persze csak egy kis kiruccanás. Mongólia  egy akkora ország, mint London-Kijev távolság.  Végig lehet rajta  úgy lovagolni, hogy sehol nem talál az utazó se kerítést, se aszfaltos utat. De ezek tíz éves adatok. Akkor a három milliós  lakosság harmada Ulan batorban élt, azóta lehet, hogy már a lakosság fele a panelból bámul kifelé, és várja a nemzetközi segélyeket. Mivel az országnak az állattenyésztésen kívül más megélhetési forrása nincs, az ifjuság  viszont már nagyon unja a nomád életet.. Valami kis pezsdülést mutat az idegenforgalom, a dinoszaurusz maradványok  a vonzerő, és a háborítatlan puszta. A népsűrűség inkább népritkaság, még az eszkimók is sűrűbben vannak, pont 1%-a a kínaiakénak. Elgondolkodtató, hogy ha nem épült volna fel a Kínai Nagy Fal, vajon kiirtották volna a kínaiakat, vagy megtanultak volna tőlük szaporodni? Dzsingisz kán Dzsingisz kán biztos nem ezt akartad. 

 Gondoltam, hogy a lovaknak fújja a szél a sörényét, és párállik az orruk, akkor látható, hogy hideg van. Csakhogy ettől kissé felismerhetetlenek lettek.

Még akartam rá embereket, akik szedik szét a jurtát, de ők most a jurta háta mögött vannak. (sokat akar a Márta, de nem bírja el az A4.)