2013. július 1., hétfő

Vándorlás




Tíz kilométerre élek a muhi csata helyszinétől – mi jusson hát eszembe, mint a csata emlékműve, de ez túl egyszerű lenne.   (Egyébként nem rég olvastam, hogy a tatárjárás volt az egyetlen olyan emberi tevékenység, ami az emberek, és állatok tömeges kipusztításával a CO2 kibocsátás  olyan mérvű csökkenést eredményezte,  hogy az kimutatható az Antarktisz jegében. Éljen Dzsingisz kán)
Tehát indult a keresgélés, és a National Geographic 2003 októberi számában egy nagyon jó cikket találtam a nomád mongolokról, sok képpel. Ezekből ollóztam a munkámat.(a gugliban a Darhad szóra előjön az egész cikk)
Tehát a lényeg, hogy  ezernyi ember, és mintegy hatvanezer állat kel útra minden ősszel a Darhad völgyből a 65-110 km-re levő Hövszgöl-tó környéki téli legelőre. Vajjon miért? Mert addigra az állatok csupaszra legelik a Darhad völgy füvét, a 3000 méter magas hegyen túl viszont 10 fokkal melegebb a levegő, és a juhoknak hasáig ér a fű. Tavaszra aztán ez is elfogy, és akkor újra költözés. Az utat kb öt nap alatt teszik meg, és visznek mindent és mindenkit. A gyerekeket akik még nem tudnak lovagolni, birkabőrbe csomagolva kötik fel a jakok hátára, az öregeket csúszkán húzzák a lovak, kerekek a kövön nem boldogulnának. Az indulás idejét jól kell megválasztani, mert ha korán indulnak, még nincs víz a patakokban, ha későn,  akkor a hó járhatatlanná teheti a hágókat.  
Ez a tatárjáráshoz képest persze csak egy kis kiruccanás. Mongólia  egy akkora ország, mint London-Kijev távolság.  Végig lehet rajta  úgy lovagolni, hogy sehol nem talál az utazó se kerítést, se aszfaltos utat. De ezek tíz éves adatok. Akkor a három milliós  lakosság harmada Ulan batorban élt, azóta lehet, hogy már a lakosság fele a panelból bámul kifelé, és várja a nemzetközi segélyeket. Mivel az országnak az állattenyésztésen kívül más megélhetési forrása nincs, az ifjuság  viszont már nagyon unja a nomád életet.. Valami kis pezsdülést mutat az idegenforgalom, a dinoszaurusz maradványok  a vonzerő, és a háborítatlan puszta. A népsűrűség inkább népritkaság, még az eszkimók is sűrűbben vannak, pont 1%-a a kínaiakénak. Elgondolkodtató, hogy ha nem épült volna fel a Kínai Nagy Fal, vajon kiirtották volna a kínaiakat, vagy megtanultak volna tőlük szaporodni? Dzsingisz kán Dzsingisz kán biztos nem ezt akartad. 

 Gondoltam, hogy a lovaknak fújja a szél a sörényét, és párállik az orruk, akkor látható, hogy hideg van. Csakhogy ettől kissé felismerhetetlenek lettek.

Még akartam rá embereket, akik szedik szét a jurtát, de ők most a jurta háta mögött vannak. (sokat akar a Márta, de nem bírja el az A4.)

7 megjegyzés:

Bejus70 írta...

Asszem remekül szórakoztál mütyörészés közben, Márta néni, plussz engem is igen kellemes vidékre utaztattál néhány percre! REMEK!
Köszi!

Márta néni azéris írta...

Igen, így történt. Három hétig vacakoltam vele. Szinte minden le lett egyszer kétszer bontva. De már alig várom, hogy mi lesz a következő.

Marika Szabóne írta...

Első ötletem volt hogy ,lovak nomád élet jurta meg is csináltam az első lovacskákat és a ló szakértőm azt mondta ezek szamarak .Na az én kedvem el is ment elő sem szedtem jó pár nap.
Nagyon jól megoldottad , jurta mellet a lovacska nagyon tetszik szegény pára hogy legelészne :)

Nóra írta...

Sokat dolgoztál a képeddel,annyira sikerült a zord hideget ábrázolnod, hogy fázom mikor ránézek!:-)

Bob írta...

Igen, egyetertek, a hideg az abszolut lejon a keprol. Hihetetlen, hogy mi mindent ra tudtal tenni egy A4 esre. Hosszan es aprolkosan kell nezni, hogy be tudja fogadni az ember. En annyira szeretem az ilyen munkakat :) es az a figura a zold sapkajaban! Azok a szemek! O a kedvencem :)

dixike12 írta...

Nagyon sokat elbirt az A4, nagyon mozgalmas és nagyon mongol. Neked is köszönet, a leirásért, mert Mongóliáról ebben a pár munkában nagyon sok mindent megtudhatunk.

Polyák Ildikó írta...

Szuper kollázs! Sok minden van rajta, de nem zavaró a sokaság.