2009. január 27., kedd
Egy kiállítás képei
Ez egy lehetőség volt, s mint ilyen nem kötelező. A magam részéről benne lettem volna, mert költséghatékonyan megmutathattuk volna a quiltjeinket másoknak. Nálam sokan érdeklődnek a téma iránt, s örök kérdés , miért nem láthatja a nagyközönség ezeket a munkákat? Amik végre nem csak a varrástudományról,önmagában a quiltről, hanem a különböző kultúrákról is szólnak- egyéni olvasatban.
Ezért ajánlottam a lehetőséget, de ilyen lesz máskor is, majd kialakul, mit szeretne a csoport. Az én elképzeléseim szerint nem szabad kisajátítani azt, ami mindenkié lehet!
Kellemes öltögetést, "agyalást "kívánok mindannyiunknak, Felber Irén
2009. január 21., szerda
2009. január 16., péntek
Ihletadó Argentina
.bmp)
2009. január 14., szerda
Ötletelés
2009. január 13., kedd
Azadi Tower Teherán
A mai Teherán alig emlékeztet a régire, a világháború után Mohamed Reza sah uralma alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. A sah modern metropolisszá akarta varázsolni a várost. Terve megvalósítását a régi, patinás épületek lerombolásával kezdte. Az átalakítás hatalmas kulturális károkat okozott, a bontások során pótolhatatlan értékek is elpusztultak. A város új jelképe a figyelemre méltó, különleges és jellegzetes épület,az 1971-ben épített Azadi (szabadság) torony lett, amely magán viseli Szasszanida és az iszlám építészet jegyeit. Tervezője a kanadai-iráni származású Husszein Amanat, akinek nevéhez a perzsa főváros egy másik építészeti remek is fűződik, a torony közelében található Sharif Műszaki Egyetem (Sharif University of Technology) épülete. Ma Teheránban a felhőkarcolók és a nyugati városokra jellemző épületek ugyanúgy megtalálhatók, mint bárhol másutt a fejlett világ nagyobb metropoliszaiban. Teherán építészetileg kétség kívül modern nagyváros. Teherán egyik szimbóluma, a város nyugati részén van. Eredetileg Shahyad volt a neve, Reza Pahlavi 1971-ben, a perzsa államiság 2500. évfordulójára építtette. A forradalom után keresztelték át Szabadság(Azadi)-toronyra. 37 m magas.
A karavánszeráj rózsája - Irén
A karavánszeráj rózsája a képem címe. Omar Khajjam: Rubáik-jának egyik legszebbike olvasható rajta. Számos fordításban olvastam,de a szívemhez legközelebb Baktay Ervin hozta.
Remélem, illik majd a perzsa-sorba, s felidéz valamit az ottani, akkori hangulatból is.
"Midőn tavasz napja ragyog fenn az égen,
Bort s forró ajkat nyújt felém a Szépem,-
Nevezzen akárki hitetlen kutyának,
Ha az Éden akkor eszembe jut nékem..."
2009. január 12., hétfő
Ihletek keresése
http://alovelyworld.com/webargentine/index2.html
Ihletek kereséséhez küldöm ezt a linket.
Egyelőre még nekem is a tangó jár a fejemben, de hát egy össznépi tangózás azért mégsem lenne jó ez esetben.
2009. január 11., vasárnap
Zene és ózonlyuk
Ihlet dióhéj

Épületek, építészet, általában minden országban ez érdekel legjobban, hogy élnek, hogyan temetkeznek az emberek.
Megfogott a Buanos Airesben a La Boca negyed, színes házaival, pezsgésével.
Természetesen a tango is felvetődött mint lehetőség, nem is vetettem el teljesen, ha azt választom, sziluetteket varrok, ólomüveg technikával.
Ildi tervei
Egyelőre három dolog között vaccilállok. Először is a tangó. Bár - sajnos - abszolút nem tudok táncolni, így tangózni sem tudok, de szeretem nézni. És ez a fájdalmas-szomorú-szenvedélyes tánc kiváltképpen lenyűzöz. Évekkel ezelőtt JB barátnőm barátnője volt KN, aki amolyan hivatásos tangótáncos Pesten. JB, aki akkortájt éppen BP-vel járt, annyira beleszeretett a tangóba, hogy be is iratkoztak egy tanfolyamra. Egy szilveszterkor JB-nél egy csomó tangótáncos volt - öröm volt nézni őket.
Második a marha. Valahonnan tudom, hogy Argentína a világ második (?) legnagyobb marhahús-termelője. Tavaly Írországban "modellt" állt nekem egy szarvasmarha - olyan helyes. De ehhez Benkő Zsuzsának kéne lennem.
Harmadik a patagóniai gleccser nemzeti park, a Los Glacieras. Itt egy fotóalbum. Mesés, nem?
2009. január 10., szombat
Argentina Chile
Nézegessétek szépek vannak rajta ami minket is érdekelhet. Aktualitása, hogy Székely Kati
írja, a lánya tudósító.
2009. január 9., péntek
Énisénisénis!
2009. január 8., csütörtök
Évi quiltjének megfejtése
"Ez Sohrab Seperhri, kortárs iráni költő versének részlete. Itt van a honlapja. A teljes mondat így hangzik: yari andar kas nemibinam, yaran ra che shod, doosti key akhar amad, dostdaran ra cheshod (a dőlt betűs rész szerepel a képen).
Ebben a mondatban a költő /férfi/ a yarról beszél, ami többféle dolgot jelent angolul: szerető, barát, társ, partner, a szövegkörnyezettől függően. A yarból származik a yari melléknév, ami barátságost jelent, olyasvalakit, aki őszintén szeret.
A mondat azt jelenti, hogy ebben a világban (manapság) senkiben sem lát igazi yart (barátot, szeretőt, partnert, mi történt az emberekkel, hol vannak a yarok? Mikor lett vége az emberek közötti barátságnak, hol vannak azok, akiket igazán szeretni lehet, akik megérdemlik a szeretetet?"