Székelyföld

Először is ezer bocs és anyamedve a hosszadalmas késésért... Táborszervezés+levezénylés (aki csinált már ilyet tudja miről beszélek, de azt hiszem különösebb önimádat nélkül mondhatom, hogy megérte a belefektetett munkát), a Kultúraquiltek pedig háttérbe szorult...

Aztán ugye jött a Nagy Talány, hogy mi is legyen - hisz szívemnek legmélyebb csücske a poros Bácska, ahova a gyökereim nyúlnak, azon belül is a Tisza-part, de hát azt Magyarországnál "elsütöttem". Utána - számomra - egyértelmű, hogy csakis Székelyföld jöhetett számításba, lévén 20 éve már oda IS hazajárok. :-)
Nagyon sokáig variáltam magamban, hogy mit is lehetne - aztán jött az ötlet, hogy mi lenne kifejezőbb, mint a népviselet, illetve a tulipán, mint motívum. Hááát, ilyenre sikeredett (a készítés menetét majd a blogomban ismertetem):

Bulguksa

Avagy a Bulguk-templom Dél-Korea egyik legszebb, 1000 évnél is idősebb Buddhista temploma.
A Jeju-szigeten található, mely az UNESCO Világörökség Döntőbizottsága által a világörökség részét képezi. Kyungju város egyik felbecsülhetetlen buddhista öröksége a Seokgul barlanggal együtt.

Az ihletadó kép:

Az általam elkövetett kivitelezés:

Az "oromzat" transzferpapírra van nyomtatva, majd felvasalva, a tetőzet fekete alapon három réteg ezüstszürke organza, melynél a legfelső réteget pár milliméternyire összevarrtam, fehér zsákvarró cérnát fűztem minden tubuskába.
A többi része pedig egyszerű applikáció, szabad gépi tűzés, miazmás.

ui. A késedelemért nagyon sűrű elnézést, de eleinte csak tanácstalan voltam, mint Ádám anyák napján, aztán fejben már kész volt, de közbejött egy csíksomlyói fantasztikus zarándoklat, utána meg csak gálya, gálya, gálya...

Kenya kissé megkésve...

...de annál nagyobb szeretettel!

Még egy egyszer köszönöm a türelmet és a lehetőséget a kései pótlásra.

A háttér nem hinném, hogy igényelne bármilyen magyarázatot, az előtérben látható agyarakról a lényeg: a híres tangarparti kikötőváros, Mombasa leghíresebb jelképe ez a két Elefántagyar, melyek a Moi sugárút felett ívelnek át. Az ihletadó képek egyike.

Az agyarak anyaga rozsdával festett selyemmolinó. A kivitelezésnél gépi trapunto technikát alkalmaztam, így az agyarak kiemelkednek a háttérből, de a fotó sajnos ezt nem adja vissza.

Egy ének José Hernandez Martin Fierroról

Fészkében él a sas,
őserdőben a tigris,
barlangjában a róka,
csak a gaucho bolyong
amerre változó
végzete sodorja.
Mert:
övé minden tömlöc,
minden rács és börtön,
az ő szája soha nem mondhat igazat,
még ha túl sok igazsága van is,
mert a szegény ember igazsága olyan,
mint valami repedt, fából készült harang.

Akkor találtam, amikor keresgéltem a neten a gauchók után kutatva - s ha már Mártamásé is ezt a témát ragadta meg, akkor úgy gondoltam közzéteszem, remélem nem bánjátok. :-)

Gaucho

Amikor Ildi elárulta, hogy következő állomásunk Argentína, nekem azonnal a pampa ugrott be – jól van na, természetközeli vénám mindig előjön, lett légyen szó bármilyen témáról :-) – sokáig vívódtam, hogy a pampát milyen formában ábrázoljam, hogy ragadjak-e ki egy jellegzetes növényt, vagy csak úgy általánosságban, de aztán beugrott, hogy igazán jellegzetes élőlénye nem is növény, hanem állat, egész pontosan a szarvasmarha. Argentína marhatenyésztő nagyhatalom, mintegy 55 millió haszonállatot tartanak. S, hogy kik terelgetik ezeket a jószágokat? Hát a latin-amerikai "cowboyok", azaz a gauchók.

Keresgéltem ihletadó képek között, találtam egy grafikát, ami igazán megfogott az egyszerűségével és eldöntöttem, azt használom sablonnak a mola technikához. Mint azt a blogomban is írtam, hogy ha nekem egyszer valaki azt mondja, hogy önként és dalolva fogok molát varrni, körbemosolygom. :-)))

A háttéren valahogy nem is méláztam, az szinte egyértelmű volt számomra, hogy poncho legyen.
S hát végül, ez lett belőle:

Pici kiegészítés a rózsákhoz

Egy kis olvasnivalót mellékelnék a rózsa és Irán/Perzsia viszonyához, fogadjátok szeretettel.
Géczi János: Allah rózsái

Allah rózsái

Tudtátok, hogy 100 kilogramm rózsasziromból mindössze egy gyűszűnyi rózsaolaj származik? S, hogy egykoron 1 kilogramm perzsa rózsaolajért XIV. Lajos hat kiló arannyal fizetett?

Nagy gondban voltam Irán "megvarrásával", hisz anno nekem kimaradt Marokkó, így aztán nem élhettem ki az alkotási kedvemet az iszlám kultúrára vonatkozó obligát ábrázolásmódokkal, úgy mint mozaikok, lefátyolozott nők, mecsetek, miazmások...
Sokáig vekengtem, hogy mi is legyen, állandó és visszatérő kép volt előttem a Darya-i-Nur gyémánt mint az iráni koronaékszerek leghíresebb drágaköve, de azzal, hogy az utóbbi hónapban átlag napi 10-11 órákat dolgoztam, nagyon nem volt érkezésem arra, hogy igényesen meg is tudjam varrni.
Aztán egyszer csak bevillant a rózsaolaj, innen kezdve fejben pillanatok alatt kész is lettem a művel, már "csak" a gyakorlati megvalósítás maradt hátra - halkan súgom meg, hogy még meleg. ;-)))
A rózsákat szalaghímzéssel készítettem (mivel az olajrózsa mély rózsaszín, ezért a nagyobb rózsafejeknél két szálasan hímeztem, az egyik szál lila volt, a másik babarózsaszín), a levelek pedig szürke táskamerevítő+vasaló kombóval lettek ilyen decens módon hullámosak, nem tudom mennyire lehet a képekből látni.