A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenya. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. április 13., hétfő

Kenya kissé megkésve...

...de annál nagyobb szeretettel!
Még egy egyszer köszönöm a türelmet és a lehetőséget a kései pótlásra.

A háttér nem hinném, hogy igényelne bármilyen magyarázatot, az előtérben látható agyarakról a lényeg: a híres tangarparti kikötőváros, Mombasa leghíresebb jelképe ez a két Elefántagyar, melyek a Moi sugárút felett ívelnek át. Az ihletadó képek egyike.

Az agyarak anyaga rozsdával festett selyemmolinó. A kivitelezésnél gépi trapunto technikát alkalmaztam, így az agyarak kiemelkednek a háttérből, de a fotó sajnos ezt nem adja vissza.


2009. április 3., péntek

Ngong hegyek alatt


Ugy néz ki, hogy sikerült, csak röviden irok, mert állandóan kivág a netről.Ha megjavul irok arról is, hogy melyik olvasmányi élményem alapján próbáltam elképzelni, hogy néz ki a Ngong hegyek alatti táj, ahol Karen Blixen is élt.

2009. április 1., szerda

Keresztény Afrika (Violini)

Megkésve bár, de törve nem...vagy mégis...Nehezen, nagyon nehezen fogtam bele, féltem. Argentína nagyon gyorsan összeállt bennem minden szempontból, Kenyáról ezt nem mondhatom.
A beszélő dobokat elvetettem (végül magamnak sem varrtam meg). Aztán hamar meglett a téma, csak a megfelelő képi megjelenítést nem találtam.

Különböző források eltérő (60valahány vagy 70valahány %) , de mindenképpen megdöbbentően magas arányban jegyzik a keresztények számát Kenyában. Számomra legalábbis, aki sosem érdeklődtem Afrika múltja és jelene iránt ez mellbevágó volt. Azt hittem fordított az arány, és a törzsi vallások uralják a terepet, de ez a legmagasabb becslés szerint is max. 10 % !!!

Aztán találtam egy oldalt, ahol a maszájoknak frissen épített adventista templomról volt szó, és egy kép, ahogy gyerekkel a hátukon mennek fel a hegyen az asszonyok a templomhoz. Ez is nagyon kilógott a fejemben élő sztereotípiából...

Aztán olvastam arról is, hogy a kereszténység úgy erősödött meg egyes területeken, hogy az egyházi földek műveléséhez felfogadott helyieknek magasabb napszámot fizettek. Ezen csöppet fennakadtam, mondván milyen dolog már kvázi "megvásárolni" a lelkeket, de a férjem jött az ellenérvvel: a legszebb dolog, ha normális bért adhat valaki mert megteheti, és meg is teszi. Az meg hogy oda húznak az emberek, ahonnan jót kapnak, természetes. A szándékok mozgatórugóit nem fogjuk már megtudni. Ettől függetlenül nagyon furcsa volt a nagy, díszes templomokhoz szokott európai szememnek a deszkabódé látványa, a tudatlan fejemnek meg az új információ befogadása, miszerint Afrika jelentős része hivatalosan (is) keresztény.

Egy fázisfotó, hogy lássátok milyen volt a rozsdám, mielőtt eltakartam :-)


És a végeredmény:


A templomot textilfesték-ecset-filctoll kombinációjával deszkásítottam egy szürke anyagra barnával, aztán felragasztottam a maszájokkal együtt, és már "csak" tűzni kellett. Az eget kézzel (brrr...nem szeretem, de annyira más a látvány), a füvet géppel. Ezt megszenvedtem, mert a jobb oldali dombot BSR-rel 2 órán (!) keresztül gyűrtem, de szakadt, toporzékolt, kihagyott...pedig nem is sárga az anyag (a piros próbaanyagon tökéletesen futott), aztán feladtam, és laza fél óra alatt befejeztem nélküle. Rafiával varrtam rá mégszárazabb fűszálakat, aztán merevítő-cikcakk és kész. Afrika színes, vibráló, engem valamiért mégis a Maszájok c. filmen látott végtelen, nyugodt füves, száraz táj fogott meg.

Legyetek szívesek válaszolni: mi a szembetőűnő hibája (most nem varrásilag gondolom, bár úgy se kíméljetek), amit bárki észre kell vegyen? Én nem vettem észre, csak a férjem, amikor már kész volt, de azóta amióta tudom mit kell néznem nagyon szúrja a szemem :-(

2009. március 31., kedd

Kafferbivaly a Tsavo Nemzeti Parkból

Nagyon tetszettek Elizaniko ihletadó képei. Sokáig tartott, míg meggyőztem magam, hogy ne azok közül varrjak meg egyet. Rengeteg természetfotót néztem végig, aztán egyszer csak rátaláltam erre:


A kafferbivaly Afrika egyetlen tehénszerű emlőse.
Előfordulás: Szahara déli részétől Dél-Afrika északi területéig.
Testtömegük 500-900 kg. Marmagasságuk 100-170 cm.
A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél, akár kétszer akkorák is lehetnek. Jellegzetességük, hogy szarvaik a homlokukon pajzsot alkotnak. Nagyon izmosak és erőteljesek, akár 57 km/h-val is tudnak robogni. Táplálékuk: fűfélék, levelek.
A megvarrása nem okozott gondot. Tulajdonképpen a szokványos dolgot "műveltem":
Először kinyomtattam A4-es méretben a fotót, amiről könnyen le tudtam rajzolni őkelmét.
Alapnak rozsdával festett anyagot használtam, a rátét szintén saját festésű (Colombus-szal). Az alapra történt felvarrás után kicsit még "satíroztam" tűzéssel, majd telepakoltam -fűszálak gyanánt- a kép alsó részét raffiaszálakkal. Beborítottam nylonzacskóval, majd átvarrtam. Utána jött a hőlégfúvó, s leolvasztottam a zacskót. Egy kevéske maradt még rajta itt-ott, de az még jól is jött.
A végén hátlapoztam, kicsit tűztem, majd körbeszegtem ferdepánttal. Íme a végeredmény:



Afrika királynője - ÉVI

Az ihletadó egy festmény volt (amit később teszek be, mert most nem találom...),
Volt több is, szinte csak ezekre az asszonykákra kattantam. Persze előtte engem is megérintett a maszáj szellő. :)
Viszont azt találtam, hogy az afrikai nők annyira szépek, kecsesek (főleg ezeken a festményeken), hogy
mindig visszatértem ehhez. Kénytelen voltam varrni egyet. :)

A munkáról csak annyit, hogy most nem kísérleteztem (hacsak a rozsdás festést nem vesszük annak, hát az tényleg kísérlet volt és nagy meglepetés, mert olyan penészes volt, mikor kivettem a zacsiból, hogy azt hittem, inkább fekete lesz, mint barna. De az leugrott róla, és alatta ott maradtak a szép rozsdafoltok.)
A jól bevált barátom, a kétoldalas ragasztó segített nekem. Szóval rajzol - átrajzol - felvasal - legózik (anyukát emleget) - felvasal - megtűz - beszeg volt a metód.
Ami előtte zajlott, azt élveztem leginkább, az anyagválogatás. Régóta volt nekem talonban egy-két drágaság (szó szerint), és annyira szerettem őket, hogy szinte alig vágtam le belőlük 5 év alatt. De most ők voltak a legmegfelelőbbek az első képen, ezek halmát láthatjátok.


BEFORE







És ez lett belőle.
(Fázisfotó sajna most nincs, mert nem volt nálam a jó kis fényképező. Az uram dolgozott vele...brühühü)

AFTER




A pofikáját és a karját a textilzsírkrétával és fehér ceruzával színeztem.



ÉS AZ EREDETI- Alkotója Jacques Leconte:





És megtaláltam Stiglinc nevű index-olvtársunk mozaik-hercegnőjét itt. Nézzétek meg, zseniális!

Kenya - Elizanikó - Maszáj nők tánca

Hihetetlen, hogy mennyire belezúgtam MartinBulinya képeibe. ( Nézzétek meg Ti is ! )





Ezt amikor megláttam, tudtam, hogy meg kell varrnom.





A háttér lett a rozsdás festés. Nagyon élveztem a rozsdázást.

A nők ruhája saját festésű procionos selyem molinó, a karokat, lábakat, fejeket, pedig textilkrétával ( Évitől kaptam a nyáron ) rajzoltam meg. Belevasaltam, és utána jöhetett a tűzés.
A ruhák mintáját kézzel hímeztem meg, a haj gépitűzés.

Ja, és a képen kicsit módosítottam, mert nekem úgy tűnt, mintha a levegőben táncolnának, ezért tettem rá ezt a kézi hímzést is. Több helyen találkoztam már ezzel a magvetésnek hívott kézi kitöltő tűzéssel - hímzéssel, itt volt az ideje, hogy én is kipróbáljam.

2009. február 23., hétfő

Kenya - ihlet (Violini)

Na, ha Irén már előrukkolt a kész művével, gondoltam írok egyet én is az ihletet adó dolgokról.
Amikor elolvastam hogy Kenya, akkor első gondolatom a "beszélő dobok" voltak :-) Jaj, tudom hogy kezdek unalmas lenni, ezért úgy döntöttem, hogy ezt IS megvarrom - magamnak, mert ez közel áll a szívemhez, de lesz egy másik is. A téma kezd körvonalazódni, az biztos, hogy lesz köze a maszájokhoz. De: hogy ne szimpla képeslap legyen, azért lesz benne más is. Khm, ezen még dologoznom kell :-)
A dolgozás jegyében megnéztük szombat este családilag a könyvtárból kölcsönzött Maszájok - az eső harcosai c. filmet. Hát, a képi világ lenyűgöző, ellenben a témával és a gördülékenységgel voltak problémáik. Ráadásul a neten olvasottak alapján a film nem a mai életmódot, hanem valami nagyon régit mutat be, és szerintem van rajta egy adag európai máz.

Viszont abszolút érthetővé vált, miért a maszájkokat tanulmányozták az MBT-cipők kitalálói: olyan egyenesen és szépen járnak, hogy az még az én görbécske tartásomra is hatással volt. Íme egy kép a filmből:



A jövő hétvégén az Afrikai szerető c. film következik, ezúttal szigorúan gyerekek nélkül. Ez az európai és az afrikai kultúra és habitus különbségeit illetve az ebből adódó konfliktusokat mutatja be - az ajánló szerint.
Mégegy kép a maszájokról, ezen énekelnek :-)
Aztán itt egy másik kép, ami számomra minden, ami Afrika. Ez nem logikus, nem tudom megmgyarázni, de szabadság, egzotikum árad belőle, meg nőiesség, és kultúrák keveredése, ahogy a tradicionális ruhájában végigvonul a szavannán egy fém teáskannával a kezében.
Végül még visszatérnék a "beszélő dobokhoz". Ha láttátok az Éretleneket, van benne egy jelenet, amikor a fekete fiú szóbelizik. A súgás ebben az esetben úgy történik, hogy valahonnan a távolból dobokon "kiabálják" neki a tudnivalókat. Csakhogy ott kongákat, a legismertebb és világszerte legelterjedtebb dobkat használják, pedig az igazi beszélő dobok ilyenek:
Róluk majd még márc. 31 után bővebben.