2008. szeptember 1., hétfő

Kondér fűkunyhóval


Nem tudtam szabadulni a kondéromtól. A lábszárcsontokról még sikerült lebeszélni magam, de egy lándzsa mellett heverő parafakalap, még lehet, hogy idővel felmászik a kunyhóra.
A fűszál-hasogatás annyira lekötött, hogy elfelejtettem fotózni, így max. néhány vázlatot tudnék csak elétek tárni.
Voltak először a tűz körül táncoló, csontokkal hadonászó bennszülöttek. Azután egy pár fűszoknyás táncoló láb.
Végül egy fűkunyhó előterében a vacsoramaradék, ennek szelídített változatát láthatjátok, a misszionárius ruháját, már eltakarítottam, csak a szelleme száll.
Inkább a színei jelentik nekem az országot.

9 megjegyzés:

dióhéj írta...

huhh
tüzes, nagyon klassz, egyszerű és mégis él...

Ildi írta...

Egyszerű... bár azt hiszem, csak végső megjelenésében az, amúgy valószínűleg sokat kellett rajta agyalni, hogy így nézzen ki.

Ahama írta...

Brr..., ezzel a körítéssel még vészjóslóbb az üres(?), de már felfűtött kondér :)).
Jó képi megoldás a lángok, a gőz és a kunyhó leveleinek hasonló jellegű tűzése.

Márta néni írta...

Tipikus példa arra, hogy a kevesebb több. Nagyon forró. A többivel együtt még tökéletesebb lesz.

Elizaniko írta...

Nagyon jó ! Én is nehezen mozdultam el a kondértól , és a csülköktől. :o)) Én a háttérbe még tettem volna egy táncoló fekete alakot.

36évi írta...

Hát vészjósló, az biztos. :)
A ház asszony épp beszaladt a kunyhóba egy kis fűszerért. :D

btrudy írta...

Hú, ez is nagyon kifejező!

kastanie írta...

jó kis sejtelmesre sikerült...:-)

F.Gina írta...

Van egy rossz hírem, KIPÉCÉZTELEK !
Részletek a blogomban!
Puszi Gina