Ez itten kérem szépen A KAPU, na de úgy egyébként mi ez?
Mivel kissé extrémre sikerült a kapuábrázolásom, érdekelne, hogy rájöttök-e, hogy mi is ennek a képnek a lényege.
* * * * * * * * * * *
Hát jó, Ildi kitalálta (látta már), úgyhogy íme, ez egy tájékozódási csatornafedél a Namdaemun piacra menet.
Amikor még nem volt tervem, akkor modern épületet akartam. Amikor összebeszéltünk kapu-ügyben, akkor még inkább, mert nem volt túl eredeti ötletem a kapura. Erre utolsó előtti pillanatban szembejött ez a kép, és lőn, épület van rajta, A Kapu van rajta, de mégsem az. Mint a mesebeli lány a királyhoz menet...
És akkor a megvalósítás.
Azt tudtam, hogy falfesték lesz a zebra, na, de mire? Nem volt semmi normális PW-feketém, de az uramnak szerencsére volt egy játszós kopott fekete farmerja, most van neki egy ugyanilyen halászgatya kivitelben. :)
Arra kentem a valkidot jó sűrűn, azt meg hajszárítóval szárítottam. Már közben is gyűrögettem, száradás után meg először óvatosan, aztán kőkeményen gyűrtem meg. Sajnos így sem lett olyan szépen kopott, töredezett, mint egy igazi zebra, de már majdnem.
A csatornafedélre kellett volna valami szép bronzos, na, persze, hogy a festettek között egy sem passzolt. Aztán elővettem a titkos forrást: E.Margittól csöncsölt bútortextileket. És lőn, egy mintasorban találtam egy pont jó színűt, de a mérete kicsit kisebb volt a kelleténél. Mivel nem akadt jobb, a tervet igazítottam az anyaghoz, kisebb lett a kép.
Ennek hátuljára ragasztós vetexet vasaltam. Ezt azért, mert közben beugrott, hogy a múltkor hogy bosszankodtam az iráni quiltnél, hogy az aláragasztott anyagra rajzolt árnyék pöttyös lett a ragasztó pöttyöktől. Na, ide meg pont az kellett.
Átmásoltam skiccpauzsra a fő vonalakat, körbevarrtam,
megkrétáztam, majd kézzel (és ez volt a sziszifuszi moment) ráhímeztem a feliratokat.
Mivel kisebb lett a fedél, kisebbek a csíkok, ezért kellett neki egy kis keret, a festett piros mellett döntöttem, ami az életben még pirosabb, mint a képen. Nekem tetszik rajta (pedig, ha tudnátok, hogy egy ilyen momentumon is mit tudtam filózni...?!).
Valószínűleg nem írok olyan jól koreaiul, mint perzsául, Ildi, ezt oda ne add egy koreai diákodnak sem.
Közben büszke voltam magamra, de közelről azért látom, hogy dőlnek erre-arra a betűk. Ez van. Előrajzolni a minisége miatt nem nagyon tudtam.
Ja, és még egy tanulság született, kézi varrás előtt nem krétázunk, mert sikerült a fényes felületeket varrás közben összetapiznom, ezért itt-ott vesztett csodás bronzszerű csillogásából. És még utána is kellett krétáznom...
Szóval így esett.
Itt az eredeti:
13 megjegyzés:
Csatornafedlap! :-)))
Nálam is a versenyzők között volt....
de aztán nem volt ötletem a technológiára.
Kíváncsian várom, te hogyan oldottad meg?
Ohóhó!
Az első fecske, és már le is leplezte... :))))
Akkor máris írom. :)
Nagyon jó ötlet, piszok jól megvalósítva!
(Először azt hittem, valami érme. Mondjuk egy bevásárló kosárba.)
Nekem is eszembe jutott, hátha van valami érméjük, pénzük, amin rajta van a kapu, de nem találtam hozzá képet.
Hogy honnan találtok ilyen képeket?! Pedig keresek... na, mindegy, Évi, ez a hímzés se semmi, látom még nálam is "őrültebb" vagy, ha valami bevillan... pedig én is szeretek apróságokkal bibelődni.
Ó, Te ! Hát ez nagyon jó lett !
Azt hittem, hogy ez egy térkép.
Mit mondjak, az agyam eldobom ettől a témától. És a kivitelezés se semmi...Jézus lassan vakolni fogunk.
De már majdnem mindenkié fenn van, és még egy harapás felhőkarcoló se.
Ágibo, igen, pénz, az jó lett volna.
Trudy, hát igen, a végn már anyukáztqm rendesen,főleg, hogy alig láttam.
Ancsa, végülis? Az. :)
Mártikám, szó szerint vakoltam - farmert. :)
Ja, pont ez jutott eszembe miközben néztem a többit, pedig azt hittem, tele leszünk óriásokkal.
Nagyon jó, hogy miket tudnak "egyesek" kitalálni, csat, fedél eszembe sem jutott volna, még ha látom is.Különben tök jó!!!
És meg se dicsértünk, hogy milyen rendes feleség vagy, hogy egyformán vágtad le az urad nadrágszárát, megtehetted volna, hogy csak az egyikből vágod le az egészet.
Na és milyen rendes férj lehet, hogy nem is reklamál a nadrágszár rövidülése okán (sem)!?
Hát akkor most töredelmesen bevallom, hogy csúsztattam egy kicsit a poén kedvéért, ugyanis tényleg csak az egyiket vágtam le a munka hevében, d megígértem neki, hogy összevágom a kettőt. Szerinte így is jó. :))))
Szóval rendes, na. De tényleg... :)
Bevallom, Évi, nekem az aszfalt tetszik a legjobban:) Persze a csatornafedelet is jól megcsináltad. Most nincs koreai hallgatónk, így nem tudok megkérdezni senkit.
Örülök, hogy ezt mondod, büszke voltam magamra az ötletért. Csináltam egy próbát, de avval túl kesztyűs kézzel bántam, szinte alig "kopott". Az igazit már nem sajnáltam (volt még egy szára a gatyának, meg festék is volt egy kétkilós), és kellő dögönyözés után már megfelelőnek láttam én is. Még jobban örültem volna, ha azokat a teljes felszíni hiányokat sikerült volna belevinnem, de azért annyira itta az anyag a festéket, hogy nem pergett le teljesen róla.
Megjegyzés küldése