2009. február 6., péntek

Argentin tűzszertartás a PucaUrco-n



Az inkák népe ősidők óta Szent helyként tiszteli a Puca Urco-t a 4000 méter magasan fekvő sziklás hegyormot a Vörös Sziklát mely a szertartás helyszine.Letekintve előttünk a Laguna Coloradó-tó látványa lenyűgöző.A hagyományos tűzszertartást évente egyszer a helyi sámán vezetésével végzik, közvetlen kapcsolatot teremtenek a természet földi és égi képviselőivel.Köszönetet mondanak a földiek a megtermelt javakért a termőtalajért az éltető vízért a melegítő napért a kristálytiszta levegőért.

Nyugszik a nap kezdődik a „churaky”.a sámán kijelöli a helyét a tűznek,ami estétől-reggelig ég.A sámán a tüztér helyét kövekkel rakja körbe s a fellobbanó lángokba a résztvevők kokalevelet helyeznek.A sámán beszédet mond,majd megfújja a kürtjét mely kürt egykoron egy tengeri csiga házaként szolgált.A négy égtáj felé fordulva hívja segítségül a szeleket,egyben fel is szólítja az embereket a szertartáson való részvételre.Kezdetét veszi a Samay,a részvevők fohászkodnak,jó szerncsét kérnek maguknak és a családjuknak a következő évre.A tűz számára áldozati asztal készül,amire a legkiválóbb terményeket helyeznek.Torta alakúra halmozzák a szárított gyümölcsök,kukorica koka csokoládé,keksz friss gyümölcs tömegét.Ez lesz a tűz étke,hiszen a tűz táplálása a hála kifejezése.Ez a „Mast'A.
A hideg csontig hatol,hajnalra mínusz 15 fok alá süllyed a hőmérséklet.A sámán a Szsnt Dohányt melegítí a tűz fölött.Kiosztja,a résztvevők a nyelvükre helyezik,aminek hatóanyaga azonnal felszívódik,ami azt eredményezi hogy a gyomortartalom kiürül az előre odakészített zacskókba.
Enélkül a megtisztulás nélkül nem jöhetne létre a kapcsolat az Ősőkkel és az Istenekkel.

A dohány bódító hatására egybeforrnak Éggel és Földdel.A hidegben való virrasztás fizikai szenvedést okoz.Mindenki a felkelő Nap első sugaraira vár,feltartott kézzel kinyitott tenyérrel.
A meleg átjárja a testeket,jókívánságokkal halmozzák el egymást,a sámán jótanácsokkal látja el híveit.A megmaradt terményeket elfogyasztják,mivel a Szent helyről elvinni semmit nem szabad.
A sámán több órás tanítása után elássák a zacskóba ürített Szent dohány maradékait.A tűz hamuját külön gödörben a megmaradt terménnyel együtt ássák el.
A természet körforgása örök és megállíthatatlan,melyet az inkák népe még ma sem felejtett el.

13 megjegyzés:

dixike12 írta...

Nagyon jó lett, és a leirás, meg különösen, erről nem hallottam, pedig sok mindent végignéztem. Köszi

Violini írta...

Annyira élő minden szín! a víz csillogása az valami fémszálas szőrös fonal? nagyon tetszik a hatás.

Dituka írta...

A víz csillogását a batikolt anyagra helyezett minimális mennyiségű angelina adja.

Márta néni írta...

Ez a szertartás valami csodálatos együvé tartozás érzését adhatja. Ehhez négyezer méter magasan kell élni... Gyönyörűek a szinek is, nem csak a téma..

Mártamásé írta...

Nekem is nagyon tetszik a színeiből áradó melegség, a szöveges körítés pedig mesteri.

dióhéj írta...

natessék, itt is angelinajoli má megin, mosmá jólesz megtunnom mijaz :-)

láttam ezt már reggel, csak nem mertem megszólalni, míg nem vagyok kész, bravúros, lekalap!

Zsuzsuci írta...

Nagyon tetszik.A történet is, meg a kép is. Jó tüzes!

Ildi írta...

Nekem leginkább a kék és a terrakotta/vörös együttese tetszik. Persze a sztori is szép és megható.

btrudy írta...

Annyira jó, ahogy ott ülnek a szikla mellett, meg egyáltalán az egész.

btrudy írta...

Azt gondoltam, hogy a patagóniai puszták lovait varrod meg...

36évi írta...

Ez nagyon szép! A színek, a tűzés, a történet, kerek egész. Gratulálok! És kösz az ismertetőt. Látod, mindenki hozzáteszi a magáét az országhoz. Ez (is) nagyon jó ebben a játékban. :)))

Elizaniko írta...

De jó, mennyit tanulok ezekből a leírásokból.
Köszönöm neked. A quilted is nagyon jó lett. A történettel együtt pedig tökéletes.

Felber Irén írta...

Na ez az. Nem "csupán" quilt, hanem kultúra is! Ebben az egész dologban ez a legvonzóbb!
Remélem ez nem bántó. A kivitelezés is nagyon profi, de van aki "csak"
varr, mi meg tanulunk is... Köszi! Irén