2009. február 6., péntek

Homage á Piazzola (Violini)

Ha Argentína, akkor elsősorban tangó, és ha tangó, akkor nekem Piazzola.
Piazzolával egy koncertünk kapcsán ismerkedtem meg évekkel ezelőtt - szerelem első hallásra. Igazi, eredeti argentín karmesterrel és bandoneon játékossal dolgoztunk (nem is volt elég durva és szenvedélyes nekik a társaság :-)
A bandoneon a mi tangóharmonikánkhoz hasonló jellegzetes argentín hangszer, ír közvetítéssel került Dél-Amerikába. A különbség annyi, hogy kisebb, és jobban szét lehet húzni, valamint nincsenek billentyűk rajta, hanem csak gombok mindkét oldalon, de az jó sok. Ha ízelítőt szeretnétek kapni milyen nehéz ezen a hangszeren játszani, illetve hogy milyen modern de mégis fülbemászó, mennyire erős és szenvedélyes ez a zene, IDE felraktam két videót.
Piazzola (1921-1992) egy érdekes figura. Argentínában született, de New Yorkban nőtt fel, itt tanult zenélni is. Érdekes adalék, hogy zongoratanára magyar volt (Wilda Béla). 16 évesen került vissza szülőhazájába. Több hangszeren is játszott, de főként bandoneonon muzsikált különféle tangózenekarokban. Közben zenét kezdett szerezni, érdekelte a kortárs zene. Sokféle komolyzenei műfajban komponált, közel 1000 műve maradt ránk, de érdekes módon (?) a legnépszerűbbek a komoly és könnyedebb műfaj határán mozgó darabjai. Életművével a komolyzene részévé tette a tangót és a bandoneont. Ebben meghatározó szerepe volt Gidon Kremernek (hegedűművész) , aki felfedezte a koncerttermek számára ezeket a darabokat.
A kollázson a készítés menete:


1.vászonra nyomtattam a fotó szükséges részleteit (ezzel szenvedtem a legtöbbet, mindenáron zöld vízihulla színe volt szegénynek. Ám miután a lányom azt mondta, hogy ez horror, erről senkinek nem fog eszébe jutni hogy ez a pacák valaha élt, addig bogarásztam a beállításokat, amíg találtam egy csak fekete tintával dolgozó opciót, és így jó lett). Alaposan kikeményített vászonból harmonikát hajtogattam vasalóval, éleire fekete textilkréta, széthajtogat, belevasal, méretre szab, újból harmonikát vasal.

2.az eredeti ihletadó kép


3.kijelöltem az A4-es méretet, a papírképből kivágott alakot körberajzoltam.


4.ragasztós vetex-szel helyére került a feje és a kezei, körbevarrtam, aztán megtűztem és ráhímeztem a szöveget. Végül felvarrtam a harmonikát, ilyen lett:

Amivel nagyon elégedetlen vagyok, az a széle. Mindenáron összehúzta a cikcakk az anyagot, így elnyelt 2-2 millimétert minden oldalból, ráadásul kicsit hullámos is. Ennek mondjuk értem az okát, ritkább cikcakkot kellett volna választanom :-/

17 megjegyzés:

dixike12 írta...

Gratula, fantasztikusan jó, az elképzelés is meg a mű is, meg a szöveg is.Többünknek szerintem ez is ismeretlen volt.A szélével meg nem lesz semmi probléma, ha egy pár mm-el beljebb szegőt varrsz rá, akkor pont A4-es marad.

dióhéj írta...

jó lett bizony, a szürke merevítőt utólag is a hátuljára ragasztósprayzheted, úgy sokkal könnyebb varrni a szélét :-)

Mártamásé írta...

Írhatnám, hogy új színt hoztál a csoportba, de inkább új hang ez. :-))

Cic írta...

csalódtam is volna benned, ha nem valami zenei vonal kerül elő :-)

Zsuzsuci írta...

Új seprű jól seper!:)
Ennek a képnek a megvalósításához tényleg Te kellettél.
Ha van ragasztóspréd, én is azt javaslom, ragassz a hátuljára egy kis szürkét. Vagy valami más erős tartású anyagot, és újra varrd körbe! Az Ildi az elején leírt egy módszer, amivel a szél ráncosodása elkerülhető, esetleg keresd meg!
Bár, nekem nem olyan vészes ez a kis egyenetlenség.

Névtelen írta...

Hagyd a szélét. Ez a zene hullámai. Vagyis hanghullámok. Nagyon tetszik. Ez a zene teszi teljessé az egészet. Erre táncolnak Agibo figurái. Na Ildié nem, ők még csak tanulják.
Nagy találmány vagy nekünk.

Dituka írta...

Most tanulom Tőletek hogy milyen klassz az amikor a quitbe nemcsak jó anyagokat meg fonalat meg miegymást rakunk hanem gondolatot is.
Jó lenne élőbe is látni

Polyák Ildikó írta...

Ugye, örülsz, hogy "jelentkeztél" a csapatba? Mert mi örülünk neked:)

Zelnice írta...

Hát persze hogy örülök,mi az hogy! mondjuk az első 2 nap bepánikoltam,hogy akkor most fog-e ez menni,meg nem is olyan egyszerű mint gondoltam, de aztán elkezdtem nagyon élvezni. De ti ezt úgyis tudjátok :-)

Trudi írta...

Ezek szerint ez a harmonika "térbeli", már alig várom, hogy élőben lássam!

36évi írta...

Nagyon tetszik. Isteni ötlet a tűzés és szövegek. A harmonika meg ott van a szeren.
Összeségében hibátlan, szóval csodás belépő!
A szélén ne bánkódj, inkább nézd meg a mi elsőinket, ott aztán van mindenféle hullámzás. :)))

Külön köszönet a linkelt dalokért, kicsit ottfelejtődtem a youtube-on, de legalább meglett az ihlet a tűzéshez. Zseniális muzsika.

Elizanikó írta...

Hű, ez nagyon érdekes lett ! Tetszik, ahogy a harmonikát meghajtogattad. És jók a feliratok.

Felber Irén írta...

Csak ámulok, mennyien, mennyifélét alkotunk egy témában. A képed igazán jó, a gondolat meg megállít egy kicsikét. És ez jó!

Zelnice írta...

Most nézem,hogy egy reagálásom sehol sincs,pedig megírtam :-(
Valami olyasmi volt,hogy örülök hogy tetszik nektek, és köszönöm a dícséretet, és hogy ezzel az országgal szerencsém volt, de kicsit izgulok a következőn,mert nem biztos hogy ilyen könnyen megtalálom az én témám.

36évi írta...

Ugyan már! Zene mindenhol van ;)))

Polyák Ildikó írta...

Előre mondom, a következő országgal nehéz dolgod lesz zeneileg. Még meg akarom várni B_ildit..

Zelnice írta...

ki mondta,hogy mindig zene lesz? áááá,van sok más érdekes dolog,nem csak a zene nekem való - remélem majd meglátjátok (?)