Már néhány napja gondolkodom, hogy leírjam-e az alábbiakat, de aztán úgy döntöttem, "bevállalom". Sokat nézegettem a munkáitokat, sajnos, csak virtuálisan, és az alábbi gondokat, hiányosságokat stb. vontam le.
1. Van, akinek komoly kihívást jelent a méret (pl. nekem), mert láthatóan nagyobb darabhoz van szokva. Olyan lehet ez, mint a film- meg a színházi színész: ami kell a színpadon, az sok filmen. Ami filmen jó, az elveszik a színpadon.
2. Vannak egyszerű (?) kompozíciós hiányosságaink: az ismétlődés, az egyensúly, az egységesség stb. művészeti elvei alapján. Ezeket szerintem érdemes kitanulmányozni, biztos van róla netes anyag is, majd keresek
3. Sokszor nem működik az, hogy valami szépet látunk a fejünkben, és aztán egyáltalán nem az lesz belőle. Szerintem ez nem (elsősorban) technikai kérdés, (itt sem az volt) hanem valamiféle észlelési dolog lehet. Ezért van az, hogy minden nagy textiles rajzol/színez előtte.
4. A mi művészetünk alapvetően mégis csak kétdimenziós (hiába teszünk rá ezt-azt "felfelé"), tehát a háromdimenziós tárgyak visszaadása nagyon nehéz dolog, pláne ha realista képet akarunk csinálni.
5. Vannak gondjaink különböző természeti jelenségek textilbe öntésével: fény, víz, árnyék stb. Itt is vannak azért trükkök, tehát sok mindent meg lehet csinálni, de nem egyszerű. Tanulmányoznunk kell a fényeket, a vizet stb., hogy meglássuk, az anyaggal és a cérnával hogy lehet visszaadni valamit - már ha az a cél. Ráadásul a realistább quiltek alkotói habozás nélkül festenek (filccel, textilfestékkel, szinesceruzával stb.) az anyagra, éppen a fényviszonyok ábrázolása érdekében.
Örülnék, ha hozzászólnátok::)
25 megjegyzés:
A méretbeli korlátokat én is éreztem. Volt olyan ötletem, amit azért vetettem el, mert csak nagyobb felületen tudtam elképzelni.
A technikai és az észlelési hiányosságok szerintem idővel csökkenni fognak. Sokat tanulunk egymástól, és valószínű egy kicsit másként is nézünk majd. Úgy lehet ez, mint ahogy én vagyok farsangi időszakban: bárhova megyek, bármit nézek, egy idő után szinte mindenben jelmezt látok.
Kíváncsi vagyok én is a többiek véleményére.
Nagyon szégyellem magam, Ági, mert Téged elfelejtettelek megemlíteni az Ágnesek között a topicon. Utólag is boldog névnapot!
Én teljesen magamra ismertem a megállapításaidban. A fejemben még mindig ott motoszkál valami, nap mint nap eszembejut, hogy azt az első veruiót még be kell fejeznem.
Igazából nekem ez egy teljesen új dolog, korábban még csak egyetlen egyszer készítettem így quiltet. De az egy belső késztetés hatására készült.
Nekem nem a méret okozta a legnagyobb fejtörést, hanem a technika kiválasztása. Én mindig húzódozok az eldolgozatlan szélektől. Pedig most is azok a munkák tetszenek legjobban.
Számomra az egész annyira új volt, eddig még csak a gondolata sem fordult meg a fejemben, hogy valamit ilyen eszközökkel kifejezzek. Ha valamit eddig varrtam, akkor legfeljebb a színek hangulata számított, de az sem előre tervezetten.
Most a korai változatok készítése közben nagyon megdöbbentő volt, hogy a fejemben látott kép még csak nem is hasonlít az elkészülthöz. Amit végül megtartottam, ott sem sikerült az elképzelt színeket sem eltalálni. Sokat gondoltam közben a művészekre egyre nagyobb tisztelettel. Az észlelési és technikai kérdések is nagyon elgondolkodtatóak, érdekes, hogy azóta valóban más szemmel nézek a világra.
1. Totál beleszaladtam a hibába, csupa olyat képzeltem, ami erre a méretre nem való. Viszont az sem jó, hogy a méret miatt muszáj leegyszerűsíteni a dolgokat. Ezért vetettem el pl. a távlati faúsztatós képeket.
2. Művészeti tanulmányok híján ezeket egyelőre csak érzésből tudjuk csinálni. És ez is úgy van, mint mikor megírok a dolgozóban egy oldalt, van benne hiba, de az istennek nem veszem észre, erre odajön a főnököm, el sem olvassa, csak a hátam mögül rábök az egyetlen hibára. Magyarán: nem látjuk a saját hibáinkat. Asszem, ezen csak műhelymunkákkal és rengeteg hozzáolvasással, képbámulással tudnánk javítani.
3. Totál egyetértek és ez kapcsolódik a méretkorláthoz. Látjuk a fejünkben a dolgot, de sehogysem ültetődik át textilre. Ezért gondolom, hogy itt a realista megvalósítás nem működik. És arra tényleg rájöttem, hogy a tervezés, sőt az "elővarrás" nagyon hasznos ebben az esetben. A fáim úgy születtek, hogy varrtam egy pár mintát, mire elfogadható lett mind látványban, mind technikailag.
4 és 5. Asszem, ezek összetartoznak. A háromdimenziós ábrázolás jár a legközelebb a valósághoz, és a jelenségek megfelelő érzékeltetéséhez. Erről lecsúsztunk, ezért kell nekünk trükközni. Az én esetben ezért volt a plisszírozás és a gyöngyök. Igazság szerint rámentem volna egy kis festékkel is, de az nem volt otthon. :)))
A baj az, hogy nem ismerjük ezeket az eszközöket, de főleg nem vagyunk elég bátrak hozzájuk. Ehhez is jó lenne némi műhelymunka vagy csak egy ki szolid otthoni próbavarrászat. És ezen a ponton sárgulok az irigységtől Katafát elnézve, ahogy utána tud nézni, ki tudja próbálni ezeket az anyagokat.
Én nagyon szívesen vennék pl. egy egy-két napos összeröffenést, ahol eszmét cserélhetnénk ezekről, és pl. varrhatnánk is valami jó ki mintát :)))
Amúgy meg már eddig is rengeteget tanultunk egymástól, a hibákból meg az ötletekből is. Én legalább is igen... Egész más aggyal gondolok a thai képemre. :)))
Bocs, a hosszúságért.
Ildi! Sose szégyeld! Az ember feje ezer felé van. Meg különben is nagyon jól esik így utólag is. Köszönöm!
Évi felvetette az egy-két napos összeröffenést. Eszemben volt nekem is. Beszéljünk róólaaa! Tudnék helyet.
Ildi amit irtál az mind igaz, de tulajdonképpen egy csomó dolgot illetve majdnem mindent csak ösztönösen csinálunk, mert nem vagyunk vagy legalábbis én nem vagyok tanult müvész. Ennek ellenére nagyon jó ezt csinálni és azt gondolom hogy a hibákból akkor lehetne igazán tanulni ,ha mindenki tudná a sajátját. Én szeretném ha személyre lebontva lenne kritika, nem tudom hogy mindenki örülne-e ennek, a nyilvánosság miatt, engem speciel nem zavar.A találkozó nem rossz ötlet, hiszen csak elvétve ismerjük egymást és más lenne,ha igy beszélnénk meg. Remélem minden résztvevő megirja a véleményét, aztán találkozunk.
Nagyon jó, hogy Ildi így összefoglalta a gondolatait, valóban én is ezekbe a "korlátokba" ütközöm, amikor szeretnék egy képet textilbe átültetni. Sajnos az, hogy valamikor jól rajzoltam már nem elég, mivel nem gyakoroltam, ezért is jó ez amit csinálunk: mindig próbálok terveket készíteni, de általában nem vagyok elégedett az eredménnyel. A méret tényleg nem mindegy, nem mindenki képes akár kicsiben, vagy akár nagyban "alkotni". Ezért is jó az ötlet, hogy össze is jöhetnénk, na meg személyesen is megismerjük egymást, hiszen a csapatból én pl. még nem mindenkivel találkoztam.
Örülök, hogy felvetettétek a találkozó ötletét.
Bennem már ez a Kultúraquiltek előtt is motoszkált, amikor elolvastam Katafa izgalmas írásait a Hírfoltokban.
Milyen jó lenne nem csak olvasni róla, hanem ki is próbálni !
Nem tudom, megoldható lenne ??!!??
nagyon jót írtál Ildi, és a reakciókkal is messzemenőkig egyetértek. én még pluszban levontam azt a tanulságot is a magam számára mindenképpen, hogy nem szbad ennyire a tájkép/élekép/csendélet megjelenítéshez ragaszkodni, kicsit elvontabban próbálom a jövőben kezelni a témát, sokkal inkább az adott kultura rámhatását, a saját benyomásaimat, érzelmeimet szeretném kicsit absztraktabban megjeleníteni, nem ilyen konkrét formában. Az jobban én vagyok, és ezzel talán jobban hozom az adott kultúrát is.
Igen, pont ezt érzem én is, mint Dália. Meg azon is agyalok, hogy a sokféle technikából hogyan keverjek ki valamit...
Pedig Thaiföldnél is nagyon adja magát a tájkép, de nem szabad neki beugranunk. Lehet, hogy elkezdem az inspirációs folyamot...
Idetaláltam én is újra....lássuk csak:
1. naigen...varrtam én már ATC kártyát is, meg hatalmas ágytakarót is, ekkorát még pont nem, valóban nem könnyű :-)
2. majdcsak belejövünk a végére...de szerintem a diszharmónia is kifejez valamit...
3. ezért érdemes a könyveket, meg a netet bújni, színkombinációkat, textilekkel különböző hatások elérését és kompozíciós megoldásat kutatva...
4. ez vitathatatlan...ilyen kicsike felületen nem is mutatna elég jól egy trapunto technika sem...oszt hol van még az is a 3D-től :-)
5. egyébként a hobbifestékeket én is javaslom...sőt, már arra is gondoltam, minek varrogatunk egyáltalán, hiszen a nagy festők is ecsettel dolgoznak a vászonra nem varrógéppel...csillió forintért lehet is kapni olajpasztell krétákat, amiket rávasalva a textilre lehet tartósítani, de még jobbak az olcsó pólóra festhető tubusos festékek, könnyű velük dolgozni és csak simán meg kell várni amíg megszáradnak...semmitse kell velük csinálni...bizony...ha érdekel titeket, rakok fel fotót a leánykám pólójáról, de fárasztani senkit nem akarok vele...
Még mindig nem tudok megjegyzést küldeni.
Arra jöttem rá, hogy kissebbet kell harapni a témából,és azt jobban meg lehet rágni.
Nekem ezek mellett továbbra is megmaradt az a kérdés, hogy mit ragadjak ki egy országból, ami másnak is azt fogja jelenteni?
Elizanikó honlapjáról ágazva a napokban találkoztam először rongyfestészet címen ezekkel a képekkel. mintha vastag olajfesték lenn, Vajon a színes rongyokat ragasztgatja pl. keményítővel, vagy egész más?
http://www.tolnaart.hu/mkeresztes/
Szerintem ebből is lehet tanulni:
http://www.chursinoff.com/kirsten/index.html
Kastanie!
ÉN azt gondolom, hogy nem kell feltétlen azon agyalni, hogy másnak vajon erről eszébe jut-e az adott ország. És ha nem? A lényeg ott van, hogy NEKED mi az, ami eszedbe juttatja, illetve, amit neked mond ez az országnév. És ha másnak még akkor sem, akkor már csak egy jó cím kell. :)))
Köszönöm Ildikó, hogy így megfogalmaztad a dolgokat.
Leginkább a 3D-s problémában éreztem magam érintettnek, de a többi sem idegen tőlem. :-((
Viszont feloldozást nyertem a filctoll használata miatti lekiismeretfurdalás alól.
Támogatom a személyes kivesézést, abból lehet igazán okulni, így félig látva nem szívesen kritizálnék senkit.
Egy darabig nem voltam gép közelben, tehát egyszerre próbálnék meg reagálni.
1. A személyes kivesézés - Én mindenkinek írtam egy-két mondatot, de a kép alapján sokkal többet nem mernék bevállalni.
2. Igen, talán (sok szempont miatt) célrevezetőbb nem realista, hanem "impresszionista" darabokat csinálni. Ezzal azért nem teljesen értek egyet, Évi, hogy mindegy csak neked tessék. Ilyen darabunk is lehet, de azért a "meg nem értett" művészt hosszú távon nem jó eljátszani.
3. Mindenféle táborba-találkozásba benne vagyok. Én még az indulás előtt gondoltam arra, hogy esetleg augusztusban összejöhetnénk egy-két napra, megnéznénk mink van, és mit lehet belőle csinálni.
Oké, én sem úgy gondoltam, hogy szülessen bármi, arra biztos ráfogjuk valahogy azt az országot. Csak görcsoldó akartam lenni, miszerint mindenképp egyértelműnek kell lennie a műnek. Ott van pl. a Mártamásé-mű, ami egy olyan szobor alapján született, amit szerintem még egyikünk sem látott. De ő elmondta, mi az, és ezzel egy életre megjegyeztük Sibelius nevét is.
Én alapból a görcsölés ellen vagyok, és ezzel együtt a realizmus ellen is, merthogy egyikünk sem festőművész, nem vagyunk képesek a realisztikus ábrázolásra. Akkor meg tessék elvonatkoztatni, de ott kis magyarázattal, jó címmel tessék kötődni a témához. szóval ezt próbáltam imént vicceskedve elővezetni... :)
Amúgy meg asszem, hogy túl sokat tudnék ehhez szólni, ezért tán okosabbnak tartanám, ha az indexen nyitnék egy topikot a pletykálódásra. Nekem nehézkes itt a reakciók visszakeresése, meg nem akarom rombolni a témákat ilyen hosszú hozzáröffenéssel. És ott teret kapnának a külsős hozzászólók is (vannak egy páran), akik esetleg ide nem tudnak regelni.
MIt szóltok?
Évi, kösz a görcsoldást!
Szívesen olvasnék többet az itt felmerült témákkal kapcsolatban.
Nem kéne új topicot nyitni, ha a KÖTÉS-FOLT....topicban lenne róla szó. Meg tudjuk csinálni, hogy időnként idelinkeljük, vagy másoljuk az ide vonatkozó hozzászólásokat is.
(én már nehezen győzöm körbelátogatni az egyre osztódó topicokat, de persze, ha lesz, megyek oda is)
Ne nyissunk már újabb topikot! Itt Katafa meghívott vendégei vagyunk, szerintem ez megtiszteltetés.
Jó együtt látni a képeket, mert valahogy az az érzésem, hogy külön külön egyesével nem sokat mondanak, de mikor együtt látom az összest, akkor érzem, hogy igen, ez Finnország. (na mondjuk Svédország, vagy Norvégia is lehetne, de minden esetre észak)
Reménykedek egy összejövésben, addigra nemhogy hőlégfúvót, de ha kell lángvágót is beszerzek.
Márta nénivel értek egyet...megtiszteltetés itt lenni és nem kéne új topic ...az sem árt, ha belejövünk egy kicsit a hozzászólások böngészésébe és a blogolásba, mire a valahányadik kultúránál tartunk már rutinosan fog menni :-)
én bejelöltem azt, hgoy az új megjegyzéseket erre a címre küldjük:
e-mail címet beírtam, azóta ha hozzászólás jött, megjelenik a levelezőmben.
Megjegyzés küldése