2008. január 15., kedd

Egy tó az ezerből

Az én munkám úgy született, hogy amikor megkaptuk a témát, akkor először fogtam egy papírlapot és mindent felírtam rá, ami eszembe jutott Finnországról. Már akkor tudtam, hogy valamilyen tájképet szeretnék készíteni. Következő lépésként elkezdtem bogarászni a finn fotóalbumokat, s ami fénykép tetszett, azt elmentettem magamnak. A harmadik "teendőm" volt a festett anyagaim számbavétele. Természetesen az anyagok voltak a fő meghatározók a végleges téma kiválasztásában. Három fénykép maradt versenyben. A befutó ez lett:











Aztán egy lepedővászonra megrajzoltam a vázlatot, utána pedig rávarrogattam kézzel az odaillő anyagdarabkákat. Amikor ezzel megvoltam, géppel meghímeztem a fákat és az előtérben lévő sás szálait. Mindkét esetben két különböző színű gépcérnát fogtam össze (a fáknál egy zöldet és egy barnát, a sásnál egy zöldet és egy türkizt). A fákat már nem akartam tovább hangsúlyozni, de az előtérben lévő növényzet még nekem nagyon "semmi" volt, ezért osztott hímzővel még kézzel varrtam közé szálakat. A kép nagyjából készen volt. Kivasaltam, tettem közé vliest és hátlapoztam. Jöhetett a tűzés. Átlátszó cérnát használtam alsó és felső szálnak is a gépben. Először a varrások "árkaiban" varrtam, majd a víz fodrai következtek, végül elnagyolva körbevarrtam a fákat is. Befejezésként cikk-cakkoztam a szélét. Persze, hogy 2 mm-rel nagyobb lett, mint egy rajzlap! Levágtam, de a széle így nem olyan szép, mint az előző méretnél volt.






Került még a hullámok közé néhány "gyöngybuborék" is.






Egy közeli kép a sáscsomókról és a buborékokról.

Talán látszik, hogy két különböző színű cérnával varrtam egyszerre a fákat.

Megmutatom a kép hátulját is.

8 megjegyzés:

36évi írta...

Ágikám, ez nagyon festői. MIcsoda anyagjaid vannak neked. :))) Az az ég?! meg a víz?!
Szerintem Kastannal felváltva sárgulunk, hogy micsoda tájképeket csináltatok rongyból...
Gratulálok!

Mártamásé írta...

Na én is a festésről jöttem áradozni, nem mintha, csak azon lenne mit dícsérni......
Próbáltam én is lefényképezni a hátoldalam, elborzasztásul, de szerencsére nem sikerült.

kastanie írta...

sárgulok, hogyne sárgulnék, pont ilyen képet képzeltem magam elé én is :-)

Polyák Ildikó írta...

Szép és ügyes kép! Arra, hogy belevágjunk-e festett anyagainkba, az jutott eszembe, hogy valaki írta valahol, hogy ez ember tartalékol egy csomó anyagot a NAGY MŰ-re, és aztán sohase érzi azt, hogy az lenne a NAGY MŰ.

dióhéj írta...

Szép szerintem is...fájlalom, hogy nem lehet kinagyítani. Küldj nekem kérlek egy nagyméretűt emailben, hogy el tudjam készíteni a galérinákat!

Trudi írta...

Ez valóságos festmény, remélem a készülő képtárban közelebbről is láthatjuk.

agibo írta...

Hogy micsoda anyagaim vannak? Véletlenül egészen csudák. Volt nálunk Rácalmáson a Katafa. Övé az érdem! Én csak learatom a babérokat.:)
Ne fotózzam le újra a munkámat? Mert nem valami jó a fotó, ami ide felkerült. A fotóalbumba valami jobb minőségű kellene. Habár lehet, hogy a mi fotómasinánkkal nem tudok jobbat. Majd próbálkozom.

dalia írta...

másik mesetó, nagoyn szép.